Felsőszombatfalva
| Felsőszombatfalva (Sâmbăta de Sus) | |
| Az ortodox kolostor | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Felsőszombatfalvi üdülőtelep |
| Polgármester | Vasile Andreaș (PDL), 2012 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 1426 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 1647 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 47,26 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 45′ 39″, k. h. 24° 49′ 26″ | |
| é. sz. 45° 45′ 39″, k. h. 24° 49′ 26″ | |
| Felsőszombatfalva weboldala | |
Felsőszombatfalva (románul Sâmbăta de Sus, németül Obermühlendorf vagy Obersombath) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Fogarastól 20 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.
Története [szerkesztés]
Fogarasföldi román falu volt, részben Fogaras vára, részben nemesi családok birtokolták. Bethlen Gábor 1617-ben nemességet adományozott a helybeli román papnak, Opra Pylcziének.[3] 1650-ben Preda Brâncoveanu bojár vásárolta meg. Tőle később unokája, Constantin Brâncoveanu havasalföldi vajda örökölte, aki itt kastélyt, a falun kívül pedig kolostort emeltetett.
1722-ben 18 bojár- és 470 jobbágycsalád, 1786-ban 1421 fő lakta, háromnegyedük jobbágy. 1869 és 1915 között Keletifelsőszombatfalva és Nyugotifelsőszombatfalva néven közigazgatásilag két falura oszlott.
1876-tól Fogaras vármegye Fogarasi járásához tartozott.
2003-ban önállósult Voila községtől.
Lakossága [szerkesztés]
1850-ben 1632 lakosából 1597 román és 25 cigány nemzetiségű, 1621 ortodox vallású volt.
1900-ban a két Felsőszombatfalvát összesen 1688 lélek lakta, közülük 1648 román és 24 cigány anyanyelvű, 1666 ortodox vallású volt.
2002-ben 1426 lakosából 1324 román és 98 cigány nemzetiségű, 1405 ortodox vallású. A falutól 9 km-re fekvő Stațiunea Sâmbăta (Üdülőtelep) települést 85-en lakták.
Látnivalók [szerkesztés]
- Határában egy dombon áll a felsőszombatfalvi ortodox kolostor. Létezéséről 1637-ből való az első, helynévi adat. A Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem 1696 tett alapítvány és elhelyezkedése a havasalföldi és az erdélyi ortodoxia legfontosabb összekötő láncszemévé tették. Miután a Brâncoveanu család 1772-ben elveszítette itteni birtokait, a balázsfalvi görög katolikus püspökség közbenjárására 1785-ben a császári csapatok lerombolták.[4] A mai épület 1926 és 1936 között épült az eredeti mintájára. Temploma nagyrészt épen maradt és számos, a 18. század második felében és a 19. század elején épült barcasági és királyföldi templom modelljéül szolgált. Falfestményei 1766–1767-ben készültek, és 1926–1936-ban restaurálták őket. Eredetileg külső falait is kifestették. A legnagyobb ortodox kolostor Erdélyben. Benne üvegikonfestő műhely működik, könyvtárában értékes régi kéziratokat és könyveket (többek között egy 9. századi perzsa kódexet és egy 1488-as kiadású Thuróczi-krónikát), múzeumában kb. 500 ikont őriznek.
- A Brâncoveanu család romos udvarháza ismeretlen időben épült. Havasalföldi párhuzamok alapján a legvalószínűbb, hogy Constantin Brâncoveanu emeltette 1701 után, amikor I. Lipóttól engedélyt kapott, hogy szükség esetén a törökök elől Erdélybe menekülhessen. A 19. század elején Grigorie Brâncoveanu építtetett hozzá melléképületeket (néhány házat, szeszfőzdét, malmokat, fűrészeket stb.) A két világháború között alkotóházként működött. Mára csupán főkapuja és egyes, alápincézett épületrészei maradtak fenn.[5]
- A faluban két műemlék ortodox templom is található, egy a keleti (1786-ból), egy pedig a nyugati falurészen (1657-ből).
- Több panzió és szálloda, falusi turizmus.
Híres emberek [szerkesztés]
- A kolostor sztarece volt Arsenie Boca, szent életű ortodox szerzetes és teológus.
- Itt született 1947-ben Laurențiu Streza erdélyi ortodox metropolita.
Források [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 198–201. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Asociația Ștefan Mailat
További információk [szerkesztés]
- A kolostor honlapja (angolul) (németül)
- Írás Arsenie Boca atyáról (magyarul)
- Képek a felújítás alatt álló Brâncoveanu-udvarházról
Képek [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

