Dragus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dragus község szócikkből átirányítva)
Dragus (Drăguș)
19. századi dragusi porta a bukaresti falumúzeumban
19. századi dragusi porta a bukaresti falumúzeumban
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségDragus
Rangközségközpont
Irányítószám507251
Körzethívószám0x68[1]
SIRUTA-kód42254
Népesség
Népesség971 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[2]
Népsűrűség39,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület24,78 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′ 43″, k. h. 24° 46′ 41″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 43″, k. h. 24° 46′ 41″
Dragus weboldala
SablonWikidataSegítség
Dragusi lányok 1936-ban

Dragus (románul: Drăguș [drə'guʃ], németül: Drachendorf) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Dragus község központja.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól 38 km-re nyugat–délnyugatra, az azonos nevű patak partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Személynévi eredetű (vö. román Drag, Dragoș, Draguș). Első említése: Dragos (1527).

Története[szerkesztés]

Fogarasföldi román falu volt, birtokosa több évszázadon át Fogaras vára. 1632-ben 68 jobbágy- (közülük három halász, két vadász, két szakács és egy molnár), három boér-, három darabont-, két havasalföldi zsellércsalád és négy pap lakta, három malma őrölt.[3] A jobbágyok közül három halászként, kettő vadászként, kettő szakácsként szolgált. II. Rákóczi György 1652-ben megnemesítette itt élő szakácsát, Ioannes Fogarasyt, feleségét, Anna Njagoiét és gyermekeiket, I. Apafi Mihály 1663-ban idevalósi trombitását, Trombitás Andrást.[4] 1722-ben családjai közül már 195 boér és csak 40 jobbágy. 1750-ben három ortodox remetekolostora működött, 1761-ben öt ortodox és három görögkatolikus pap lakta. 1765-ben az orláti román határőrezredhez csatolták, ekkor alakult görögkatolikus iskolája is. A férfiak mint lovas határőrök (huszárok) szolgáltak. 1789-ben családjai közül 160 volt ortodox és 19 görögkatolikus.

Lakói "nemzetségi" alapon, a szász Nachbarschaftok mintájára szomszédságokat (vecinătate) alkottak. 1929 és 1932 közt tizenkét ilyen szomszédság létezett. A szokások szerint például ha egy ifjú férj a felesége portájára költözött, átvette annak nevét is, hogy a nemzetségi viszonyok összhangban maradjanak a térbeli elkülönüléssel. A szomszédságokhoz kapcsolódóan maradt fenn a boérok és a jobbágyok közötti különbségtétel is.

Üvegikonfestő, szűcs- és fazekasközpont volt.

2004-ben vált ki Alsóvist községből és alakult önálló községgé.[5]

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 1273 lakosából 1253 volt román és 20 cigány nemzetiségű; 1146 ortodox és 127 görögkatolikus.
  • 2002-ben 1187 lakosából 1173 román és 12 cigány nemzetiségű; 1185 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  3. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 462. o.
  4. Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 285–288. és 339–341. o.
  5. Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)

További információk[szerkesztés]