Báránykút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báránykút (Bărcuț)
Barcut village eglise fortifiee.jpg
Báránykút
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang falu
Községközpont Sáros
Népesség
Népesség 381 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 602 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Báránykút  (Románia)
Báránykút
Báránykút
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 46° 0′ 3″, k. h. 24° 55′ 16″
é. sz. 46° 0′ 3″, k. h. 24° 55′ 16″
Az erődtemplom

Báránykút (románul Bărcuț, németül Bekokten) falu Romániában, Erdélyben, az egykori Királyföldön, Brassó megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

A Hortobágy folyó mentén, annak forrásától két km-re, Fogarastól 25 km-re észak–északnyugatra, dombvidéken fekszik. A faluba vezető utak rossz állapotúak.

Nevének eredete [szerkesztés]

Nevét egy Bárány-kút nevű forrásról kapta. Először 1206-ban említették, Barancwth alakban. Későbbi névváltozatai: Barabuch (1289), Barankultz (1309), Barankutty (1389), Berentten (1488), Barkwthen (1494), Berencten (1508), Perkütten (1532), Borkut (1750) és Bekokten (1854). A román név a 18–19. században többször feljegyzett Borkút alakból fejlődhetett ki.

Története [szerkesztés]

Nagysinkszéki szász szabadfalu volt. 1488-ban ötven telket számlált és iskolamestere is volt.

Görög katolikus egyháza 1824-ben alakult. 1876-ban Szeben vármegye Szentágotai járásához csatolták.

Népessége [szerkesztés]

  • 1850-ben 1102 lakosából 701 volt német, 292 román és 106 cigány nemzetiségű; 700 evangélikus, 391 görög katolikus és 7 római katolikus vallású.
  • 1900-ben 1094 lakosából 622 volt német, 395 román, 64 cigány és 10 magyar anyanyelvű; 617 evangélikus, 413 görög katolikus és 37 ortodox vallású.
  • 2002-ben 381 lakosából 293 volt román, 73 cigány, 13 német és 2 magyar nemzetiségű; 353 ortodox, 14 evangélikus és 9 adventista vallású.

Látnivalók [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [1] PDF
  3. Gabriela és Ioan Mircea: Biserici și cărți vechi românești din Țara Făgărașului I. Annales Universitatis Apulensis Ser. Historica. 12/II (2008)