Báránykút
| Báránykút (Bărcuț) | |
| Báránykút | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sáros |
| Népesség | |
| Népesség | 381 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 602 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 0′ 3″, k. h. 24° 55′ 16″ | |
| é. sz. 46° 0′ 3″, k. h. 24° 55′ 16″ | |
Báránykút (románul Bărcuț, németül Bekokten) falu Romániában, Erdélyben, az egykori Királyföldön, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Hortobágy folyó mentén, annak forrásától két km-re, Fogarastól 25 km-re észak–északnyugatra, dombvidéken fekszik. A faluba vezető utak rossz állapotúak.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét egy Bárány-kút nevű forrásról kapta. Először 1206-ban említették, Barancwth alakban. Későbbi névváltozatai: Barabuch (1289), Barankultz (1309), Barankutty (1389), Berentten (1488), Barkwthen (1494), Berencten (1508), Perkütten (1532), Borkut (1750) és Bekokten (1854). A román név a 18–19. században többször feljegyzett Borkút alakból fejlődhetett ki.
Története [szerkesztés]
Nagysinkszéki szász szabadfalu volt. 1488-ban ötven telket számlált és iskolamestere is volt.
Görög katolikus egyháza 1824-ben alakult. 1876-ban Szeben vármegye Szentágotai járásához csatolták.
Népessége [szerkesztés]
- 1850-ben 1102 lakosából 701 volt német, 292 román és 106 cigány nemzetiségű; 700 evangélikus, 391 görög katolikus és 7 római katolikus vallású.
- 1900-ben 1094 lakosából 622 volt német, 395 román, 64 cigány és 10 magyar anyanyelvű; 617 evangélikus, 413 görög katolikus és 37 ortodox vallású.
- 2002-ben 381 lakosából 293 volt román, 73 cigány, 13 német és 2 magyar nemzetiségű; 353 ortodox, 14 evangélikus és 9 adventista vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Evangélikus erődtemplomának tornya 1280-ban, erődfalai 1500 körül épültek. A templomhajó 1845-ből való. Egyik harangját a 15. század közepén öntötték.[2]
- Ortodox (eredetileg görög katolikus) temploma 1843-ban, tornya 1867-ben épült.[3]
Források [szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 265. o. ISBN 973-9203-57-4 Online elérés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [1] PDF
- ↑ Gabriela és Ioan Mircea: Biserici și cărți vechi românești din Țara Făgărașului I. Annales Universitatis Apulensis Ser. Historica. 12/II (2008)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

