Krizba (románul Crizbav, németül Krebsbach): falu Romániában Brassó megyében.
Brassótól 25 km-re északnyugatra fekszik.
1235-ben említik először Cormosbach néven. Krizbát és Barcaföldvárat összekötő út mentén Seres András jelentős neolitkori település nyomaira bukkant. A falu feletti 1104 m magas Vár-hegyen láthatók Rákospatak (Krizba) várának maradványai. A 13. században építtette Nemes Mihály székely főúr. A vár szerepet játszott az 1324 és 1332 közötti szász felkelésben. Utoljára 1477-ben említik, jelentőségét elvesztve pusztul. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a falu eredetileg a Komlós nevű határrészen volt, és onnan a tatárjárás után települtek át a jelenlegi helyre. Előkerült egy díszes 17. századi fazék, melyben állítólag kincs volt, erről már közelebbit nem lehet tudni. A településnek 1910-ben 1897, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. A határában uránbánya működik.
- Innen származik a falu nevét előtagként is viselő Dezső család, amely a 18-19. században több kiváló lelkészt, írót, közéleti személyiséget adott a magyar művelődéstörténetnek (Krizbai Dezső Alexius, Krizbai Dezső János dálnoki lelkész, Krizbai Dezső Mihály tiszadobi és nagyajtai lelkész, Krizbai Dezső István, Krizbai Dezső Elek kolozsvári lelkész, Krizbai Dezső Miklós, aki 1848-ban az Erdélyi Híradó munkatársa volt, majd a magyar kormány közvádlónak nevezte ki, az osztrák hatóságok pedig a bukás után 19 évi várfogságra ítélték,). A családról kapta nevét a kolozsvári Krizbai utca.
- Itt született és ide van temetve Seres András néprajzkutató.