Atomerőmű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Atomerőmű látképe, Nogent-sur-Seine, Aube, Franciaország

Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. Legfontosabb szerkezeti egységük az atomreaktor, ahol a magátalakulás során az energia felszabadul. A reaktorok száma, illetve ezek teljesítménye az atomerőmű legfontosabb paramétere. Egy reaktor hőtermelése jellemzően pár 1000 MW, amiből az egy reaktorra épülő atomerőművi blokkok nagyságrendileg harmadannyi elektromos teljesítményt tudnak előállítani. A paksi atomerőműben például egy blokk elektromos teljesítménye 500 MW.[1]

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ első kísérleti atomreaktorának Chicago (1942) még 6,2 t fémurán volt a fűtőanyaga, Szilárd Leó és Enrico Fermi építette meg, s ezzel igazolták a szabályzott láncreakció megvalósíthatóságát. Az első elektromosságot generáló nukleáris erőmű - kisérleti jelleggel - 1952. december 20-án készült el, az Amerikai Egyesült Államokban, Idaho államban, Arco város mellett. Az első közszolgálati atomerőművet Obnyinszkban (Oroszország) állították üzembe, 1954-ben. Magyarországon egyetlen elektromos energiát termelő atomerőmű működik, az MVM Paksi Atomerőmű.

Az atomreaktorok fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós reaktorokra osztjuk őket.

A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán, de létezik plutónium és tórium alapú is.

A fissziós reaktorok típusai:

A termikus reaktorok fajtái (az alkalmazott moderátor alapján):

A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a mag-egyesülést (magfúzió) használják energiaforrásként. Bár fúzióval működő atomerőmű még nem létezik, ideális lenne a környezetterhelés szempontjából (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan kiindulási anyagok), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat. A ma létező legjelentősebb kísérleti berendezés az angliai JET, és 2007 óta Franciaországban építés alatt áll az ITER, mely a várakozások szerint pozitív energiamérleggel fog bírni (azaz több energia keletkezik benne a fúziós reakciók révén, mint amennyit a plazma felfűtése és üzemben tartása igényel).

Az atomerőmű más erőmű típusokkal szembeállítva[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az atomerőmű előnyei a többi hőerőművel szemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nem bocsát ki káros gázokat
  • Kis mennyiségű hulladék
  • Olcsóbbak a kiindulási anyagok
  • A hasadóanyagot a tüzelőanyagnál könnyebben lehet tárolni és szállítani (sokkal kevesebb kell belőle)

Az atomerőmű hátrányai a többi hőerőművel szemben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes
  • Napjainkban csak nagy teljesítményű erőműtervek léteznek
  • Nagy egyszeri beruházásigény
  • A kiégett radioaktív elemek őrzése jelentős társadalmi stabilitást feltételez

Tisztázatlan szempontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A radioaktív hulladék kezelése nem megoldott
  • Nincs összehasonlítás a fosszilis és az atomerőművek „természetterhelése” között
  • Kisebb társadalmi elfogadottság

További szempontok olvashatók az energiafejlesztés szócikkben.

Atomerőművi balesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csernobili atomerőmű látképe, 2013-ban. A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomkatasztrófa volt 1986. április 26-án
A 2011. március 11-én bekövetkezett Fukusimai atomerőmű-baleset következtében keletkezett nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés kiterjedése 2011. március 24-én

Az első (ismert) atomerőművi baleset a Windscale grafit moderátoros erőmű balesete volt 1957-ben, amely részben konstrukciós, részben kezelési problémákra vezethető vissza.[2]

A Three Miles Island atomerőmű balesete (több sci-fi is hivatkozik rá) elsősorban képzési/kezelési hibák miatt következett be 1979-ben [3]

A Majaki katasztrófasorozat során a Szovjetunió területén a hasadóanyagok előállítása közben többször nagy mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, összes szennyezése a Csernobilinak a többszöröse volt

A történelem legnagyobb atomerőművi balesete a csernobili atomkatasztrófa volt 1986. április 26-án. A baleset oka egy rosszul előkészített teszt, illetve konstrukciós problémák.

2006 májusában lezárták Japánban a fukusimai atomerőmű hatos reaktorát, mert radioaktív gőz szivárgott belőle. Egy meghibásodott szelepen át jutott ki a szabadba kis mértékben sugárszennyezett forró pára. Néhány nappal korábban ugyanennek az atomerőműnek egy másik reaktorából szivárgott ki radioaktív anyag.[4] 2011 márciusában ugyanez az erőmű súlyos környezeti katasztrófát okozott Japánban a földrengés és a szökőár után.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Teljesítménynövelés, www.atomeromu.hu
  2. Windscale (magyar nyelven). Balesetek. Paksi Atomerőmű. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  3. Three Miles Island (magyar nyelven). Balesetek. Paksi Atomerőmű. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  4. Másodszor szivárgott radioaktív gőz egy atomerőműben Greenfo.hu, 2006. május 25.
  5. A becslések duplája a fukusimai szennyezés (Index, 2011. október 28.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Atomerőmű témájú médiaállományokat.