RBMK

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az RBMK (orosz betűszó, Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, jelentése "Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor", oroszul: Реактор Большой Мощности Канальный) reaktor ma már elavult típus, viszont még mindig üzemel egy pár Oroszországban, és Litvániában. Moderátora grafit, hűtése könnyűvíz. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, tehát nincs szükség drága dúsítóüzemekre.

A reaktor működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az RBMK reaktorok működését szemléltető vázlatos rajz

A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a forraltvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A forraltvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét (szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás - a víz anyagú moderátor hiányában - nem jelentkezik.

RBMK-k a nagyvilágban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra és Litvániára a többi ilyen típusú atomerőmű leállítására. Litvániában az Ignalinai Atomerőmű 1-es blokkját 2004-ben, a 2-es blokkját (a tervezett üzemidő lejárta előtt) 2009-ben állították le. Ez viszont súlyos energiahiányt jelent az ország számára.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]