VVER
VVER (oroszul: ВВЭР – вода-водяной энергетический реактор) szovjet fejlesztésű és gyártmányú nyomottvizes reaktor-típuscsalád, amely 440 MW és 1000 MW teljesítményű változatokat tartalmaz.
Legelső típusait még 1970 előtt tervezték. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a Paksi Atomerőműben is, ezek gyártása részben a csehszlovák Škoda iparvállalatnál (reaktortartályok), részben szovjet üzemekben történt.
A VVER típusú reaktoroknak háromféle kivitele különböztethető meg, amelyek biztonsági szempontból nagymértékben eltérnek egymástól.
Tartalomjegyzék |
Könnyűszerkezetes kivitel [szerkesztés]
Ezt a korai típust elsősorban a volt Szovjetunió területén alkalmazták. Baleset bekövetkezése esetén a reaktort befogadó épület csak minimális biztonságot nyújt, kivitele nem teszi lehetővé a légmentes zárást, sőt egyes példányainál az elnyelető-torony sem lett megépítve. Az EU döntése alapján ilyen reaktorok az európai közösségen belül nem működhetnek, az új tagoknak azokat néhány éven belül le kell állítaniuk, mivel átalakításuk nem lehetséges vagy túlságosan költséges lenne.
Hermetikus blokkos kivitel [szerkesztés]
Ilyen rendszerű a Pakson üzemelő négy reaktorblokk. A befoglaló épületek fél-könnyűszerkezetes kivitelűek, amelyek 48-72 órán át légmentes zárással biztosítják egy esetleges kisebb vagy közepes súlyú (eseményskála szerint 1-5 fokozatú) baleset esetén a kiszabaduló légnemű és folyékony radioaktív anyagok benntartását, a környezettől való izolálását - még csekély mértékű túlnyomás fellépte esetén is.
A gyakorlatban az előírt légmentesség (maximum 10% veszteség 48 óra alatt) nehezen biztosítható, mert a környezeti hatásoknak kitett tömítések hamar elöregszenek. Az EU biztonsági kívánalmainak teljesítése végett Pakson ezért fejlesztési progam indult, amelynek eredményeképpen sikerült biztosítani mind a négy blokk előírásokat meghaladó mértékű nyomástartó képességét.
Amennyiben a nyomás mégis túllépi a maximális értéket, a balesetkor kiszabadult gázok szelepeken át egy külső toronyba jutnak, ahol bóros vízzel töltött lejtős elnyelető tálcákon át áramlanak felfelé, így a környezetbe csak minimális radioaktivitás kerülhet. (A paksi tisztítótartály balesete során ennek a rendszernek az alkalmazására vezérlési és üzemeltetési hiba miatt nem került sor.)
A hermetikus blokkos kivitel hátránya, hogy a blokkot befoglaló épület a kivülről érkező agresszív fenyegetések ellen nem nyújt hatásos védelmet (például rázuhanó repülőgéppel vagy nehéz tehergépkocsival végrehajtott öngyilkos támadás, háborús bombázás). Ez a hiányosság azonban Magyarország vonatkozásában jelenleg nem képvisel reális veszélyt, illetve a szükséges biztonság szint aktív védelmi eszközökkel (légi és földi őrzés, terrorellenes hírszerzés) is biztosítható.
A meglévő hermetikus kivitelű reaktorblokkok az EU döntése szerint szigorú feltételek betartása esetén tovább üzemelhetnek, akár élettartamuk is meghosszabbítható (ezt Paks esetén tervezik is), újak azonban nem építhetők.
Containment (páncélozott kupolás kivitel) [szerkesztés]
Ilyen típusú VVER reaktorok (2 blokk) csak Finnországban üzemelnek. Ebben a rendszerben könnyűszerkezetű épület helyett a reaktort egy több méter vastag betonfallal épített, felülről páncélkupolával lezárt erődszerű létesítményben helyezték el, amely külső és belső eredetű balesetek vagy erőszakos cselekmények esetén is a legmagasabb fokú biztonságot nyújtja a civil lakosság és a természeti környezet számára.
Az ilyen masszív biztonsági megoldás, amely a nyugati országokban egyeduralkodó és kötelező kivitelezési mód, a blokkok létesítésének költségét közel megduplázza - Csernobil óta azonban az alkalmazása politikai okokból sem nélkülözhető. A meglévő VVER blokkok containment rendszerű utólagos átalakítására műszaki okokból nincs lehetőség.
| Jellemzők | VVER–210 | VVER–365 | VVER–440 | VVER–1000 | VVER–1200 (terv) |
|---|---|---|---|---|---|
| A reaktor hőteljesítménye (MW) | 760 | 1320 | 1375 | 3000 | 3200 |
| Hatásfok % | 27,6 | 27,6 | 32,0 | 33,0 | >35,0 |
| Gőznyomás a turbina előtt (bar) | 29,0 | 29,0 | 44,0 | 60,0 | - |
| Primerköri nyomás bar | 100 | 105 | 125 | 160,0 | - |
| Primerköri vízhőmérséklet (°С): | |||||
| a reaktorba való belépésnél | 250 | 250 | 269 | 289 | - |
| a reaktorból való kilépésnél | 269 | 275 | 300 | 324 | - |
| Az aktív zóna átmérője (m) | 2,88 | 2,88 | 2,88 | 3,12 | - |
| Az aktív zóna magassága (m) | 2,50 | 2,50 | 2,50 | 3,50 | - |
| Fűtőelem átmérője (mm) | 10,2 | 9,1 | 9,1 | 9,1 | - |
| Fűtőelemek száma egy kazettában | 90 | 126 | 126 | 312 | - |
| Az urán tömege (t) | 38 | 40 | 42 | 66 | - |
| Az urán átlagos kiégése (%) | 2,0 | 3,0 | 3,5 | 3,3 - 4,4 | 4,71 - 4,85 |
| Átlagos üzemanyag fogyasztás (MW-nap/kg) | 13,0 | 27,0 | 28,6 | 40 | >50 |
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||
