Fukusima
| Fukusima (福島市,) | |||
 |
|||
| Fukusima városa | |||
|
|||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | japán gyertyánszil | ||
| Virágzó fa | őszibarack | ||
| Madár | széncinege | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán |
||
| Régió | Tóhoku | ||
| Prefektúra | Fukusima prefektúra | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Szeto Takanori | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 290 866 fő (2003) +/- | ||
| Népsűrűség | 389,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 746,43 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fukusima
Pozíció Japán térképén
|
|||
| é. sz. 37° 46′, k. h. 140° 28′ | |||
| Fukusima weboldala | |||
Fukusima (japánul 福島市, [Fukusima-si], Hepburn-átírással Fukushima-shi) város Fukusima prefektúra székhelye Japánban. Az északkeleti Tóhoku régióban helyezkedik el. Tokiótól 250 kilométerre északra, Szendaitól 80 kilométerre délre fekszik.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Fukusimát régen Sinobu no szatónak, azaz a Sinobuk falujának nevezték. A 12. században Szuginome Taro megépítette Szuginome-kastélyt, és a falu várvárossá kezdett fejlődni, amely a kastélyt vette körbe.
Az Edo-korban Fukusima selyemtermeléséről híres, virágzó város lett, neve még Kiotóban, az akkori fővárosban is ismertté vált. A Meidzsi-restauráció után 1868-ban prefektúrairodát nyitottak Fukusimában, és a Japán Nemzeti Bank is fiókot hozott létre a városban. Ez volt az első nemzeti bank a Tóhoku régióban. A várost hivatalosan 1907. április 1-jén alapították, 2008. július 1-jén Iinó várost is hozzácsatolták.
A fukusimai atomerőmű 2011-es vészhelyzete [szerkesztés]
A fukusimai erőművet a Tokiói Elektromosenergia-szolgáltató Vállalat működteti. A 2011. március 11-i földrengés miatt az atomerőműben működő három reaktor automatikusan leállt (1-es, 2-es, 3-as reaktorok). Az erőmű további három reaktora karbantartás miatt éppen nem üzemelt. A láncreakció leállítása után a reaktorok fűtőelemei még jelentős mennyiségű hőt termelnek, a hűtéshez szükséges áramot beépített dízel aggregátorok fejlesztették. A leállítás után 55 perccel a telephelyet elérte a tenger alatti földrengés által kiváltott 10 méter magasságú szökőár és tönkretette a dízel aggregátorok hűtőrendszerét, ezért a reaktorokban megszűnt a hűtővíz keringetése és a fűtőelemek túlhevülhettek. A hűtést végül a baleset után kilenc órával a helyszínre érkező mobil aggregátorok segítségével indították be újra[1]. Az elégtelen hűtés miatt a reaktorok hűtővizének hőmérséklete és nyomása kritikussá vált, a keletkezett vízgőz egy részét ellenőrzötten a szabadba engedték (lefúvatás). A kiáramló gőz sugárzó anyagokkal szennyezett lehetett, elővigyázatosságból a környező lakosságot 10, majd később 20 km-es körzetből kitelepítették.
2011. március 12-én robbanás történt a fukusimai atomerőmű 1-es reaktorában[2], március 14-én hétfőn reggel a 3-asban[3], majd éjfél előtt a 2-esben is[4]. A robbanásokat valószínűleg a túlhevült fűtőelemek cirkónium burkolatának vízzel való érintkezésekor keletkező és a lefúvatáskor oxigénnel keveredve durranógázt alkotó hidrogén okozta. Az 1-es és 3-as blokk esetén a 13 cm vastag acélból készült reaktor, benne a fűtőrudakkal épségben maradt, csupán az erőmű épületének egy része semmisült meg[5]. A 2-es blokk esetén nem lehet kizárni a reaktortartály sérülését sem[6].
Március 15-én kedden reggel tűz ütött ki a négyes reaktorban a használt fűtőelemek pihentető medencéjénél[7]. A tüzet eloltották, de a sugárzás a reaktor környékén jelentős mértékben megnövekedett (400 mSv/h), majd gyorsan csökkent[8]. A nap folyamán a reaktortól 250 kilométer távolságban, Tokióban is észlelhető volt a sugárzás húszszoros növekedése (0,8 μSv/h értékre), majd csökkenése[9].
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Sajtóközlemény a japán földrengés atomerőművekre gyakorolt hatásáról. BME Nukleáris Technika Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
- ↑ BBC - Huge blast at Japan nuclear power plant, 12 March 2011
- ↑ Újabb robbanás az atomerőműben. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. március 14.)
- ↑ Robbanás hallatszott a 2-es reaktorban is. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. március 14.)
- ↑ Orosz szakértők a Fukusima atomerőmű helyzetéről. Galamus-csoport. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
- ↑ Japan Faces Potential Nuclear Disaster as Radiation Levels Rise. The New York Times. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
- ↑ Tűz volt a fukusimai atomerőműben, nőtt a sugárzás szintje. HVG.hu. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
- ↑ Visszaesett a radioaktivitás szintje a Fukusima-1-ben. HVG.hu. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
- ↑ Nuclear Radiation Levels in Tokyo Down. worldnewsco.com. (Hozzáférés: 2011. március 15.)
