Almásmező (Brassó megye)
| Almásmező (Poiana Mărului) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Almásmező |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507160 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 41630 |
| Népesség | |
| Népesség | 2956 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[2] |
| Népsűrűség | 31,25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 94,6 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 23″, k. h. 25° 18′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 23″, k. h. 25° 18′ 26″ | |
| Almásmező weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almásmező témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Almásmező (románul: Poiana Mărului, németül: Bleschbach, szászul Pojen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Központja Zernyesttől 7 km-re északra, a Persányi-hegységben fekszik. Nagy területen elterülő, szórt hegyvidéki település. Területének 24%-a rét, 20%-a erdő és 7%-a legelő.
Nevének eredete[szerkesztés]
Magyar neve a románnak tükörfordítása. A német név jelentése: 'román patak'. Írásos említései: Poiana Marului (1589), Poiana Marul (1601), Almás Mező (1760–1762) és Alma Mező (1839).
Története[szerkesztés]
Petrichevich Horváth Kozma fogarasi kapitány telepítette zernyesti, toháni és szászvolkányi románokkal az 1570-es években, a havasok őrzésére. 1632-ben 57 jobbágy- és 18 zsellércsalád lakta.[3] A 17. században Christoph Hirscher brassói patikus és utódai birtokolták.
Határában a 18. század végén üvegcsűr, a 19. században ólomércbánya üzemelt. A 20. század elején Fogaras vármegye harmadik legnépesebb települése volt.
1971-től kezdve Ion Dumitru festőművész körül művésztelep alakult ki, melynek tagjait önálló irányzatként is számon tartották („almásmezői csoport”). 2004-ben vált ki belőle és önállósult Újsinka.
Népessége[szerkesztés]
- 1786-ban 1017 lakosának 62%-a volt jobbágy és 29%-a zsellér.
- 1850-ben 1368 ortodox román lakta.
- 1900-ban 2335 lakosából 2318 volt román anyanyelvű és 2315 ortodox vallású.
- 2002-ben 3456 lakosából 3448 volt román nemzetiségű; 3367 ortodox és 69 pünkösdista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Keresztelő Szent János születése ortodox templom 1707 és 1777 között épült. Többször átalakították. Barokk ikonosztáza 1800 körül készült.
- Paplak (1892).
- Népi építészet.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1892-ben Ion Clopoțel szociográfus.
Hivatkozások[szerkesztés]
- A település iskolájának honlapja[halott link] (angolul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 457. o.
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
