Mundra
| Mundra (Mândra) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Illény, Reusor, Sona és Todorica |
| Polgármester | Ioan Șerban Taflan (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Irányítószám | 507125 |
| Népesség | |
| Népesség | 1147 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 2754 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 7 |
| Népsűrűség | 45,12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 423 m |
| Terület | 65 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Mundra
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 49′, k. h. 25° 2′ | |
| Mundra weboldala | |
Mundra (románul Mândra, németül Maindre vagy Kladendorf) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Fogarastól hét kilométerre délkeletre, az épülő A3-as autópálya mellett fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a román mândra ('szép') szóból való. 1400-ban Mondra, 1520-ban Mundra, 1637-ben Mandra alakban írták.
Története[szerkesztés]
A hagyomány szerint eredetileg egy kavicsteraszon feküdt és csak később húzódott le a szélvédett patakvölgybe.[3] 1632-ben 36 jobbágycsalád lakta, közülük négy családfő volt pásztor, három halász és két vadőr, ugyanis a Rákóczi család vadaskertet tartott fenn határában. Élt még itt két boér és két pap, nyolc háza pedig pusztán állt.[4] Ioan Mondrai, alias Literati (utóbbi neve arra utal, hogy Moldvában fejedelmi titkári címet viselt) 1656-ban erdélyi nemességet kapott II. Rákóczi Györgytől, régi mundrai boérsége mellé.[5] 1722-ben 115 boért és 80 jobbágyot írtak össze benne. Boéri (félnemesi) falunak számított és Fogaras vidékéhez, majd Fogaras vármegyéhez tartozott. A Szász Universitas 1848. május 15-én Fogaras vidékétől és a Guberniumtól kért segítséget, mert a mundrai nemesek irtani kezdték a Dumbrava vagy Magura határrészben lévő tölgyest. 24-én Jakab György vidéki vicekapitány vezetésével fegyveresek szálltak ki a faluba.[6] Nyikolaj von Engelhardt tizenkétezres hadteste 1849. július 11-én itt támadta meg a Fogarast védő hétfalusi honvédzászlóalj balszárnyát, amelyet Vida Dániel vezetett. Az oroszok csatát nyertek, amelynek a magyar oldalon ötven-hatvan halálos áldozata volt. A mundraiak még a 19. század második felében is kétnyomásos földművelést folytattak.
1850-ben 1012 lakosából 1010 volt román nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.
2002-ben 1147 lakosából 1121 volt román, 19 cigány és 7 magyar nemzetiségű; 1104 ortodox vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A falutól északra, az Olt közelében tőzegláp.
- A falu ortodox temploma 1779-ben épült, belsejét 1821-ben festették ki.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1906-ban Horia Sima, a Vasgárda parancsnoka.
Források[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Sebők Samu: Adatok a fogarasmegyei oláhság néprajzához. Néprajzi Értesítő 1908, 60. o.
- ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 455. o.
- ↑ Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 291–95. és 301–04. o.
- ↑ Liviu Botezan: Participarea țărănimii din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș la revoluție în primăvara anului 1848 pentru desființarea iobăgiei. Cluj-Napoca, 2006, 479–80. o.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
