Herszény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herszény (Hârseni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang községközpont
Beosztott falvak Kopacsel, Malinis, Marginen és Sebes
Polgármester Mihai Oltean (Szociálliberális Unió), 2012
SIRUTA-kód 41122
Népesség
Népesség 507 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Község népessége 2103 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 450 m
Terület 151,50 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Herszény  (Románia)
Herszény
Herszény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 25° 01′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 25° 01′ 11″
Herszény weboldala

Herszény (románul: Hârseni, németül Scharkan) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fogarasi-havasok északi lábánál, Fogarastól 10 km-re dél-délkeletre fekszik, a DJ104B út mentén.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a román Hârs keresztnévből, az pedig Aranyszájú Szent János melléknevéből ered (Hrisostom).[3] Először 1520-ban említették, Herszeni alakban. Ezután 1589-ben Herszén, 1632-ben Herszin, 1637-ben Hirszen, 1839-ben Hirsziny és 1854-ben Herszény néven fordult elő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogaras vidéki román falu volt. Majláth István özvegye, Nádasdy Anna 1556-ban megerősítette Barszán fiai, Many és Markul és unokái, Barszan és Roman boérságát.[4] 1632-ben 48 jobbágy-, 5 boér-, 5 havasalföldi és 1 moldvai zsellércsalád, egy darabont és két pap,[5] 1722-ben 70 kisbojár és 95 jobbágycsalád lakta. 1764 és 1851 között az orláti határőrezredhez, 1876 után Fogaras vármegyéhez tartozott. Legelője és rétje kevés volt, lakói főként növényt termesztettek, az 1930-as évekig három-, azután négynyomásos gazdálkodás keretében.[6]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 661 lakosából 647 volt román és 14 cigány nemzetiségű; 370 ortodox és 291 görög katolikus vallású.
  • 2002-ben 545 lakosából 505 volt román és 38 cigány nemzetiségű; 539 ortodox vallású.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. N. A. Constantinescu: Dicționar onomastic romînesc. București, 1963, 74. o.
  4. Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 124. o.
  5. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 458. o.
  6. David A. Kideckel: The socialist transformation of agriculture in a Romanian commune, 1945–62. American Ethnologist 1982. május, 320–340. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]