Barcaújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barcaújfalu (Satu Nou)
Barcaújfalu - Templomtorony.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang falu
Községközpont Höltövény
Irányítószám 507083
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 41079
Népesség
Népesség 1183 fő (2011. okt 31.)[2]
Magyar lakosság 573
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Barcaújfalu (Románia)
Barcaújfalu
Barcaújfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 46′ 22″, k. h. 25° 30′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 22″, k. h. 25° 30′ 46″

Barcaújfalu (románul Satu Nou, németül Neudorf) falu Romániában Brassó megyében. Közigazgatásilag Höltövényhez tartozik. Brassótól 21 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mondák szerint, eredetileg Komlós nevezetű falu állt Barcaújfalu határában, melyet felégettek az első tatárjárás idején, melyről fennmaradtak a "Faluhely" és "Tatárpatak" nevű helyek. (L.M. megjegyzése)[3]

1366-ban és 1404-ben Newdorf néven jelentkezik a forrásokban. 1414-ben és 1917-ben Újfalu formában fordul elő. (c.Suciu: Dicționar istoric) 1404-ben a falu lakatlan az előző századi tatárbetörések következtében.[3]

1462-ben Brassónak adományozzák. Ekkor épül fel temploma is, mint Brassó leányegyháza. A templom tornya 1786-ban épült, harangja nagyon régi. Magyar lakosai többségében evangélikusok.

A reformáció előtti tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt. A változások érdekessége, hogy lakói bár magyarok, akik Erdélyben mindenütt másutt vagy reformátusok vagy unitáriusok lettek, Újfalu a lutheránus vallásnál állapodott meg, mert a szász lutheránus Brassó birtoka volt. Sőt kezdetben, 1632-től németül vezetik az egyházközösség jegyzőkönyveit szász papok. Míg 1693-ban többségben magyar csaladnevek szerepelnek az okiratokban, később vegyesek szász nevekkel, és német lesz az istentisztelet nyelve is.

Az 1780-as évektől a hívek követelik, hogy anyanyelvükön szóljon hozzájuk a pap, így Gödri János 1788-tól már magyarul végzi a szertartásokat. (Orbán Balázs:i.m.VI413).- Lestyán Ferenc:Megszentelt kövek).[3]

1992-ben 1033 lakosából 623 magyar. A helyi cigányok, bár javarészt az ortodox egyház követői, magyar anyanyelvűek.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. ^ a b c Balogh György (író) - Életem vázlatának főbb vonalai - Lőrincz Márton, szerkesztő, Utószó