Bucsum (Brassó megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bucsum (Bucium)
A kolostor
A kolostor
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
KözségSinka
Rangfalu
KözségközpontÓsinka
Irányítószám507201
SIRUTA-kód41872
Népesség
Népesség284 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 44′ 27″, k. h. 25° 05′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 27″, k. h. 25° 05′ 44″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bucsum (románul: Bucium) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Fogarastól 17 kilométerre délkeletre, a Fogarasi-havasok északi lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A 'tönk' jelentésű román bucium szóból származik. Először 1556-ban Butzom, majd 1566-ban Bucsum néven írták.

Története[szerkesztés]

Fogaras vidéki falu volt. 1603-ban ortodox kőtemplomot építettek benne. Az 1722-es összeírás szerint 14 kisbojár és harminc jobbágy családfő lakta. 1733-ban két ortodox papját írták össze. 1762 és 1850 között az orláti román határőrezredhez tartozott.

1850-ben 547 román és 30 cigány lakosából 570 volt görögkatolikus és hét ortodox vallású.

2002-ben 203 román és 46 cigány nemzetiségű lakosa volt, közülük 206 ortodox és 43 görögkatolikus felekezetű.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Ortodox kolostorát 1995-ben szentelték fel. A falutól hét kilométerre, egy Havasalföldre vezető hegyi ösvény mellett a 18. században már állt egyszer ortodox kolostor, amelyet 1737-ben említettek először. 1748-ban hat szerzetes és egy apáca lakta. Buccow parancsára 1761-ben felégették.[2]
  • A 115. számú házban Gheorghe Radocea néprajzi gyűjteménye.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  2. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
  3. Cserei Mihály: História, in Bitskey István (szerk.): Magyar emlékírók, 16–18. század. Budapest, 1982, 514. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]