Bodzavám
| Bodzavám (Vama Buzăului) | |
 |
|
| Bodzavámi romok | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Döblön, Egrestelep, Kisbodza |
| Polgármester | Chirilaș Tiberiu Nicolae |
| Irányítószám | 507245 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 1512 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 3356 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 774 m |
| Terület | 156,63 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bodzavám
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 35′ 33″, k. h. 25° 59′ 35″ | |
Bodzavám (románul Vama Buzăului) község Romániában, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Brassótól 31 km-re délkeletre, a Bodza folyó felső folyása mentén fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét onnan kapta, hogy a Bodzai-szoros bejáratánál a vámház közelében települt.
Története [szerkesztés]
A Bodzai-szorosnál volt egykori vámház közelében a 18. században havasi román zsellérek telepedtek le, legtöbben a Barcaság falvaiból szöktek meg. 1891-ben 1363 lakosa volt, 1902 és 1925 között Magyarbodza része volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegyéhez tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3258 lakosából 3193 román, 56 cigány és 9 magyar volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- Az egykori vámház a Leány- és a Tatár-patak összefolyásánál lehetett, ahol régi épületek romjai láthatók.
- Határában a Királyhegy előfokán volt Bodza vára, melyet Királykőnek is neveztek. Először 1457-ben említik, a 17. század elején romokban hevert, de 1630-ban Bethlen Gábor újjáépíttette. 1658-ban sikerrel állt ellen a tatár betörésnek, utoljára 1690-ben Hausler császári tábornok állíttatta helyre. A várat valószínűleg 1711-ben a szatmári béke értelmében robbantották fel a császáriak. Alapfalai is alig látszanak.
- Közelében az első világháborúban elesett osztrák–magyar és román katonák közös tömegsírja van.
- Románia negyedik bölényrezervátumát hozták létre a Brassó megyei Bodzavámon. A kezdeményezés a megye turizmusát hivatott fellendíteni, a bölények egyelőre egy százhektáros területen kaptak helyet, de a közeljövőben szabadon engedik az egykor őshonos állatokat. A kezdeményezés első lépéseként Olaszországból, Ausztriából és svájci állatkertekből szállították a bölényeket a bodzavámi Bölények Völgye elnevezésű rezervátumba.[4]
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Forrás: Aves Alapítvány, Erdélyi Nimród, 2009.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
