Gyimesbükk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyimesbükk (Ghimeș-Făget)
Gyimesbükk.jpg
Gyimesbükk látképe a Rákóczi-várból
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Bákó
Rang községközpont
Beosztott falvak Bálványospataka, Felsőbükk, Gyimes, Rakottyástelep, Tarhavaspataka
Népesség
Népesség 1519 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1095
Község népessége 5094 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyimesbükk  (Románia)
Gyimesbükk
Gyimesbükk
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 34′ 05″, k. h. 26° 05′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 05″, k. h. 26° 05′ 24″

Gyimesbükk (románul Ghimeș-Făget) községközpont Romániában, Bákó megyében. A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Az épületet és a mellette lévő, 17. században épült Rákóczi-vár romjait évről évre turisták ezrei keresik fel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1600-ban Gijmes néven említik először. 1910-ben 6298 lakosa volt, ebből 4373 magyar, 1725 román, 109 német. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.[3] 1950-ben Bákó régióhoz csatolták át, ma Bákó megye része. A 2011-es román népszámlálás alapján a községnek 5094 lakosa van, ebből 3024 magyar és 1989 román. Gyimesbükk 2011. május 14-én a magyarországi Telki községgel testvértelepülési megállapodást kötött, amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legkeletibb egykori magyar vasúti őrház

Gyimesbükkön a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként. A 30. számú őrházat 1920 után a román vasúttársaság, a CFR használta, 1940-től 1944-ig ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. Az őrház 1944-től újra a CFR-hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság az 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat. Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. 2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át. Az átadásra Budapestről különvonat érkezett a helyszínre, amely szerelvényt az ipartörténeti értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható (Bilibók Ágoston).

A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás, amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte. Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Az állomás épületének falán elhelyezték az építész, Pfaff Ferenc emlékét megörökítő, román-magyar-angol nyelvű emléktáblát is.[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. Később többször megerősítették, de mára csekély nyoma maradt.
  • Régi római katolikus temploma 1782-ben épült, anyakönyvét 1785-től vezetik.
  • Új temploma az 1976-ban épült Lukásovics Magda freskói díszítik.
  • A település környékén ma is láthatók a monarchia egykori határkövei (felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet), összesen 3 határkő látható.
  • A település vasútállomásának 30. számú (a történelmi Magyarország legkeletibb) vasúti őrháza, a Rákóczi-vár tövében.
  • Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájház.[5]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]