Szászmagyarós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászmagyarós (Măieruș)
Nussbach 01.jpg
Szászmagyarós látképe keletről
Szászmagyarós címere
Szászmagyarós címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang községközpont
Beosztott falvak Lüget
Polgármester Nistor Boricean (Közép-Jobb Szövetség), 2012
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 41391
Népesség
Népesség 1723 fő (2011. okt 31.)[2]
Magyar lakosság 28
Község népessége 2920 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 496 m
Terület 56,16 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászmagyarós (Románia)
Szászmagyarós
Szászmagyarós
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 53′ 51″, k. h. 25° 32′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 51″, k. h. 25° 32′ 06″
Szászmagyarós weboldala

Szászmagyarós (románul: Măieruș, németül Nußbach, szászul Nassbich) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Olt bal partján, Brassótól 30 km-re északra, az E60-as országút mentén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar neve a mogyoró szóból való. Német nevének jelentése is 'mogyorós patak'. A román név a magyarból való. Először egy 1377-ből való oklevél említi, villa nucum néven (latinos formában). Később 1427-ben Monyoros, 1476-ban Nozbach, 1547-ben Monyaros és 1561-ben Mogyoros.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1510-ben tanítómestere volt. 1512-ben a szemközti parton fekvő Bölönnel közösen révet állított fel az Olton. 15991600-ban Vitéz Mihály seregei kétszer is kifosztották, 1611. július 11-én Radu Șerban seregei, 1658-ban a tatárok gyújtották föl, 1690-ben a császári csapatok dúlták. Az 17181719-es pestisjárvány után költöztek a faluba románok. 1874-ben bekapcsolódott a vasúthálózatba. 1945-ben 136 szászt vittek szovjetunióbeli kényszermunkára, közülük 14-en haltak meg ott. A faluból elszármazott szászok szövetsége 1985-ben alakult meg a bajorországi Dinkelsbühlben, de 1989-ben még 635 szász lakott a faluban. Többségük az 1990-es évek elején vándorolt ki. A romániai településrendezési tervek az 1970-es években Brassó megye mintafalvává tették.[4]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 1478 lakosából 939 volt német, 390 román és 147 cigány nemzetiségű; 941 evangélikus és 537 ortodox vallású.
  • 1893-ban itt élt a lakosság számarányában a legtöbb cigány Brassó vármegyében – 170 fő; az 1392 lakosból (12%).
  • 1900-ban 1483 lakosából 920 volt német, 502 román, 58 magyar nemzetiségű; 939 evangélikus, 512 ortodox és 15 református vallású. Az adatfelvétel időpontjában a lakosság 7%-a külföldön tartózkodott. 64%-uk tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 38%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben a faluban 1632 lakost találtak, közülük 1080-an vallották magukat román, 414-en roma, 110-en német és 28-an magyar nemzetiségűnek; 1440-en ortodox, 114-en evangélikus és 36-an pünkösdista vallásúnak.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus erődtemploma eredetileg a 1415. században, gótikus stílusban épült. A 15. században vették körül hat–nyolc méter magas várfallal. 1573-ban leégett, ezután tetőszerkezetét átalakították. Egy földrengés után, 17911793-ban szentélyét lebontották és a helyén meghosszabbították a hajót. Tornyát 1632-ben és 1842-ben alakították át. A várfal északi szakaszát 1900-ban lebontották.
  • Ortodox temploma a 18. században épült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Steven L. Sampson: National Integration through Socialist Planning. Boulder, Colo., 1984, 117. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]