Brassó vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brassó vármegye (12. század-1918)
Brassó vármegye címere
Brassó vármegye címere

Központ Brassó
Népesség
Népesség 101 199 (1910)[1]
Nemzetiségek magyar 35,0%, román 34,7%, német 29,2% (1910)[2]
Földrajzi adatok
Terület 1 803 63  km2
Térkép
Brassó vármegye térképe
Brassó vármegye térképe
Brassó vármegye domborzati térképe
Brassó vármegye domborzati térképe
Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov, németül: Komitat Kronstadt) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország második legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység és hegyközi medence, folyóvölgy. A vármegye területének nagy részén a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok egy része volt található. Jelentős déli hegykerete egyben határhegy is volt Románia felé. Ezek nyugatról keletre haladva: a Bucsecs egy része, a Keresztényhavas, a Nagykőhavas, a Lóhavas és a Csukás. Legfontosabb folyója az Olt. Főbb folyóvizei még a Tatrang és a Barca patakai.

A vármegyét északról Nagy-Küküllő vármegye, északkeletről Háromszék vármegye, délről Románia, nyugatról pedig Nagy-Küküllő és Fogaras vármegyék határolták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott. 1918 óta Brassó vármegye területe Romániához tartozik.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság száma 1880-ban 83 929 volt.[1] Közülük 23 948 magyar (28,53%), 26 579 német (31,67%), 29 250 román (34,85%) anyanyelvű volt.[2]

1910-ben a vármegye összlakossága 101199 személy volt,[1] ebből 33 886 (35,5%) román, 31 191 (32,6%) magyar, 29 415 (30,8%) német.[2]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye községei fennállása alatt mindvégig az alábbi három járáshoz voltak beosztva:

Város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegyéhez egyetlen város tartozott, a megyeszékhely Brassó, melynek rangja rendezett tanácsú város volt, emellett törvényesen használta a történelmi szabad királyi városi címet is.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 70. o. ISBN 9632154193  
  2. ^ a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 14. o. ISBN 9632151046  

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokor József (szerk.). Brassó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.)