Brassó vármegye
| Brassó vármegye (12. század-1918) | |||
|
|||
|
|
|||
| Központ | Brassó | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 86 777 (1891) | ||
| Nemzetiségek | románok, magyarok, németek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1 803 63 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Brassó vármegye térképe | |||
 |
|||
| Brassó vármegye domborzati térképe | |||
Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov, németül: Komitat Kronstadt) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország második legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység és hegyközi medence, folyóvölgy. A vármegye területének nagy részén a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok egy része volt található. Jelentős déli hegykerete egyben határhegy is volt Románia felé. Ezek nyugatról keletre haladva: a Bucsedzs/Bucsecs egy része, a Keresztényhavas, a Nagykőhavas, a Lóhavas és a Csukás. Legfontosabb folyója az Olt.Főbb folyóvizei még a Tatrang és a Barca patakai.A vármegyét északról Nagy-Küküllő vármegye, északkeletről Háromszék vármegye, délről Románia, nyugatról pedig Nagy-Küküllő és Fogaras vármegyék határolták.
Története [szerkesztés]
Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott. 1918 óta Brassó vármegye területe Romániához tartozik.
Lakosság [szerkesztés]
- A lakosság száma 1880-ban 83 929 volt. Közülük 23 948 magyar (28,53%), 26 579 német (31,67%), 29 250 román (34,85%) anyanyelvű volt.
1910-ben a vármegye összlakossága 100 628 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
Járások [szerkesztés]
A vármegye községei fennállása alatt mindvégig az alábbi három járáshoz voltak beosztva:
- Alvidéki járás, székhelye Földvár
- Felvidéki járás, székhelye 1894-ig Feketehalom, azután Brassó
- Hétfalusi járás, székhelye Hosszúfalu
Város [szerkesztés]
A vármegyéhez egyetlen város tartozott, a megyeszékhely Brassó, melynek rangja rendezett tanácsú város volt, emellett törvényesen használta a történelmi szabad királyi városi címet is.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||
