Szabolcs vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabolcs vármegye
Szabolcs vármegye címere
Szabolcs vármegye címere

Központ Nyíregyháza
Népesség
Népesség 244 945, 1891
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület 4 637  km2
Térkép
Szabolcs.png
Szabolcs vármegye térképe
Szabolcs county map.jpg
Szabolcs vármegye domborzati térképe

Szabolcs vármegye (németül: Saboltsch) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén. Területének szinte egésze – néhány Ukrajnához tartozó település kivételével – jelenleg is Magyarországhoz tartozik.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs, hazánk Tiszabalparti részének egyik vármegyéje, határolja északon Zemplén vármegye és Ung vármegye, keleten Bereg vármegye és Szatmár vármegye, délen Bihar vármegye és Hajdú vármegye, nyugaton Borsod vármegye és Zemplén vármegye.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs a legrégibb vármegyék közé tartozott. Területe 1876-ig a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati, valamint Hajdú-Bihar megye északi és nyugati részeit foglalta magába. A 17. századtól a Hajdú városok kiváltak a megyéből, létrehozva a Hajdú kerületet. Az 1876-os megyerendezés során a megye délnyugati területei a Hajdú kerületből alakult Hajdú vármegyéhez kerültek. Ugyancsak ekkor lett a vármegye székhelye Nagykálló helyett Nyíregyháza.

A trianoni békeszerződés a vármegyét annyiban érintette, hogy a Tisza jobb partján fekvő három községét (Eszeny, Szalóka és Tiszaágtelek) Csehszlovákiához csatolták. Mivel Ung vármegyéből Magyarországon csupán két község maradt (Záhony és Győröcske), ezért az 1923-as megyerendezés során a két vármegyét összevonták Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye néven, és egyidejűleg az addig Bereg vármegyéhez tartozott Nagylónya, Kislónya, Mátyus és Tiszakerecseny községeket is ide csatolták.

1938-ban az első bécsi döntést követően Ung megye újraalakult a Csehszlovákiától visszakapott területen, így Szabolcs vármegye ismét önállóvá vált. A két megye közötti határvonal azonban a Tisza, vagyis az addigi országhatár lett, így az 1920-ban elcsatolt négy község Unghoz került, Záhony és Győröcske viszont Szabolcshoz tartozott továbbra is. A négy egykor Bereg megyei községet azonban ismét elcsatolták, így azok Bereg és Ugocsa megyéhez kerültek.

A vármegye területe az 1945-ös megyerendezés következtében módosult ismét, amikor néhány község átcsatolásával kiigazították határait Szatmár-Bereg és Hajdú vármegye irányában.

Szabolcs vármegye megszűnésére az 1950-es megyerendezéskor került sor, amikor összevonták Szatmár-Bereg megyével Szabolcs-Szatmár néven, amelyet 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének neveznek.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye összlakossága 1891-ben 244 945 lakos volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs vármegye

Szabolcs vármegye középkori eredetű négy járása a Nádudvari, a Dadai, a Kisvárdai és a Nyírbátori járás volt, ezek jelképei jelennek meg a vármegye címerében. A vármegye területéből szakadt ki a 17. századtól a külön törvényhatósággá váló Hajdú kerület.

A 19. század utolsó harmadára a régi négy járás mindegyikéből két-három kisebb jött létre, így 1876 előtt a vármegye tíz járásra oszlott:

  • Nádudvari alsó járás
  • Nádudvari közép járás
  • Nádudvari felső járás
  • Dadai alsó járás
  • Dadai közép járás
  • Dadai felső járás
  • Kisvárdai alsó járás
  • Kisvárdai felső járás
  • Nyírbátori alsó járás
  • Nyírbátori felső járás

Az 1876-os megyerendezés során a Hajdú kerületből létrejött Hajdú vármegyéhez csatolták az egykori Nádudvari járás nagy részét, pontosabban a Nádudvari alsó járás egészét és a Nádudvari közép járás mintegy felét. Ez utóbbi maradékából és a Nádudvari felső járásból jött létre a Nagykállói járás.

Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk[1] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. Ekkortól kezdve Szabolcs vármegye járásai és azok székhelyei az alábbiak voltak:

Városa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs vármegyében egyetlen város volt, Nyíregyháza, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye, 1900