Beszterce-Naszód vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye címere
Beszterce-Naszód vármegye címere

OrszágMagyar Királyság
KözpontBeszterce
Főbb településekBeszterce (település)
Naszód
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek68,5% román, 20,0% német, 8,4% magyar (1910)[1]
Valláskatolikusok, ortodoxok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület4014 km²
Térkép
Beszterce-Naszód vármegye térképe
Beszterce-Naszód vármegye térképe
Beszterce-Naszód vármegye domborzati térképe
Beszterce-Naszód vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterce-Naszód vármegye témájú médiaállományokat.
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen, latinul: Comitatus Bistriciensis et Nasodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1920, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része. Székhelye Beszterce volt, de fontos települése volt még Naszód is.

Földrajz[szerkesztés]

Területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontosabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.

Története[szerkesztés]

1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.

A besztercei evangélikus templom

1920-tól a vármegye Románia részévé vált. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye visszakerült Magyarországhoz, ekkor Budatelke és környéke is ide került, ami 1920 előtt Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartoztak. 1944 végén szovjet-román megszállás alá került.

A második világháború után újra Románia része lett. Jelenleg az egykori vármegye területének nagy része a romániai Beszterce-Naszód megye része, Kosna és Radnalajosfalva pedig Suceava megyéhez tartozik.

Lakosság[szerkesztés]

  • A lakosság száma 1880-ban 95 017 volt.[2] Közülük 3 540 magyar (3,73%), 23 113 német (24,33%), 62 048 román (65,30%) anyanyelvű volt.[1]

1910-ben a vármegyének összesen 127 843 lakosa volt,[2] ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

A 20. század elején a vármegye négy járásra volt felosztva:

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046  
  2. a b Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 64. o. ISBN 9632154193  

Források[szerkesztés]