Beszterce-Naszód vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beszterce-Naszód vármegye
Beszterce-Naszód vármegye címere
Beszterce-Naszód vármegye címere

Központ Beszterce
Népesség
Népesség 127 843 (1910)[1]
Nemzetiségek 68,5% román, 20,0% német, 8,4% magyar (1910)[2]
Földrajzi adatok
Terület 4 014  km2
Térkép
Beszterce-Naszód vármegye térképe
Beszterce-Naszód vármegye térképe
Beszterce-Naszód vármegye domborzati térképe
Beszterce-Naszód vármegye domborzati térképe
Beszterce-Naszód vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Beszterce-Naszód vármegye (románul Comitatul Bistrița-Năsăud, németül Komitat Bistritz-Nösen) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontosabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Beszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.

1918-tól a vármegye Románia részévé vált. A második bécsi döntés értelmében 1940- 1944-ig a vármegye visszakerült Magyarországhoz, ekkor Budatelke és környéke is ide került, ami 1918 előtt Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartoztak.

A második világháború után újra Románia része lett. Jelenleg az egykori vármegye területének nagy része a romániai Beszterce-Naszód megye része, Kosna és Radnalajosfalva pedig Suceava megyéhez tartozik.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lakosság száma 1880-ban 95 017 volt.[1] Közülük 3 540 magyar (3,73%), 23 113 német (24,33%), 62 048 román (65,30%) anyanyelvű volt.[2]

1910-ben a vármegyének összesen 127 843 lakosa volt,[1] ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század elején a vármegye négy járásra volt felosztva:

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Erdély településeinek vallási adatai (1880–1941) II. Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. 64. o. ISBN 9632154193  
  2. ^ a b c Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. dr. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 13–14. o. ISBN 9632151046  

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokor József (szerk.). Beszterce-Naszód, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET. ISBN 963 85923 2 X (1893–1897, 1998.)