Beszterce-Naszód vármegye
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Székhely | Beszterce |
| Terület | 4167 km² |
| Népesség | 127 843 |
| Nemzetiségek | románok, németek, magyarok |
 |
|
 |
|
Beszterce-Naszód vármegye (románul: Comitatul Bistriţa-Năsăud, németül: Bistritz-Nösen; latinul: Bistriciensis et Naszodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Területe ma Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Beszterce-Naszód vármegye területének teljes részét a Keleti-Kárpátok hegység csoportjai foglalták el. Egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek. Legfontossabb folyója a Beszterce. Északról Máramaros vármegye, keletről Bukovina osztrák tartomány és Románia, délről Csík vármegye, Maros-Torda vármegye és Kolozs vármegye, míg nyugatról Szolnok-Doboka vármegye határolta.
[szerkesztés] Története
Beszterce-Naszód vármegye 1876-ban alakult Beszterce vidéke és Naszód vidéke, valamint Doboka vármegye és Belső-Szolnok vármegye egyes részeinek összevonásával.
1918-tól a vármegye Románia részévé vált. A II. bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennált.
A II. világháború után újra Románia része lett. Jelenleg a vármegye területe a romániai Beszterce-Naszód megye része.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben a vármegyének összesen 127.843 lakosa volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A 20. század elején a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Besenyői járás, székhelye Beszterce (ami rendezett tanácsú város is volt)
- Jádi járás, székhelye Jád
- Naszódi járás, székhelye Naszód
- Óradnai járás, székhelye Óradna
|
|
|
|
