Doboka vármegye
| Doboka vármegye | |
| Fennállás | ? – 1876 |
| Ország | Magyar Királyság Erdélyi Fejedelemség Erdélyi Nagyfejedelemség |
| Központ | Doboka Szamosújvár |
| Népesség | |
| Népesség | 106 430 (1870) |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Nemzetiségek | magyarok |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2 498 km2 |
Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Fekvése [szerkesztés]
A vármegye Erdély északi részén, kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló, észak-déli irányban keskeny sávot alkotó területen feküdt.
Története [szerkesztés]
A vármegye nevét első ispánja, Doboka után kapta, aki I. István katonai vezetője, Csanád vezér apja volt. A megye központja a széki sóbánya közelében létesített Doboka-vár, ispánja először 1164-ben tűnik fel írott forrásokban. II. Géza korától határvédelmi céllal szászokat telepítenek a megye keleti felébe. Ez a betelepítés az 1241-es tatárjárás után is folytatódott. A főesperességről 1213-tól ismerünk adatokat. Ebből idővel kivált a szászok lakta besztercei dékánság. A 14. században a megyegyűlések székhelye Bonchida volt. A 14. század második felétől jegyeztek fel román telepeseket.
Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, területét felosztotta Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy vármegyék között.
Források [szerkesztés]
- Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6722-9
- Magyarország 1873. évi helységnévtára
- Magyarország 1877. évi helységnévtára
- 1876. évi XXXIII. törvénycikk (némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről)
- 1877. évi I. törvénycikk (némely törvényhatóságok véglegesen megállapitott területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról)

