Budatelke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budatelke (Budești)
RO BN Budesti orthodox church 1.jpg
Budatelke, ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Fejlesztési régió Erdély
Megye Beszterce-Naszód
Rang községközpont
Beosztott falvak Kiscég, Nagycég, Szénásbudatelke
Irányítószám 427020
SIRUTA-kód 32777
Népesség
Népesség 605 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 9
Község népessége 1856 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Budatelke (Románia)
Budatelke
Budatelke
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 52′ 35″, k. h. 24° 14′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 35″, k. h. 24° 14′ 36″
Budatelke weboldala
Budatelke egy 1700-as évkből való térképen

Budatelke (Budești), település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szamosújvártól délkeletre, Nagysármástól északkeletre, Lompért, Mányik és Nagysármás közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen a Hallstatti- illetve a Coțofeni-kultúra nyomait tárták fel.[3]

Budatelke nevét 1293-1313 között említette először oklevél Buda néven. 1318-ban Budateleky, 1323-ban Budayghaza, 1329-ben Budateleke, 1330-ban Budatelekey néven írták.

Budatelke 1316 előtt Moys fia Moys birtoka volt, azonban Károly Róbert király a birtokot elkobozta a hűtlenné vált Moys fia Moystól és 1318-ban Omori Gál királyi jegyzőnek és ugróci várnagynak adta Szűz Mária tiszteletére épült templomával együtt, majd 1329-ben a hűtlen Moys fiai: Ellus és Moyus birtokát Hontpázmány nemzetségbeli Pogány Istvánnak adta cserébe, és határát is leíratta. 1330-ban a birtokot Pogány István Beke fia Péternek adta; azzal a kikötéssel, hogy szolgálni tartozik neki. Budatelkét ekkor Dobokában fekvőnek mondták. 1366-ban a kolozsmonostori konvent oklevele szerint Bubek György királynői tárnokmestert iktatták be Budatelke birtokába.

1910-ben 1244 lakosából 1120 román, 97 magyar volt. Ebből 1135 görög katolikus, 46 római katolikus és 44 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartozott, a második bécsi döntés után 1944-ig Beszterce-Naszód vármegye része.

1940-ben épült meg a Szászlekence-Budatelke keskenyvágányú vasút.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.
  4. Gidó Csaba – László Márton: Észak-Erdély és Magyarország 1940. évi gazdasági fejlettségének összehasonlítása. Limes, 2. sz. (2006) 26. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]