Hontpázmány nemzetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hont-Pázmány nemzetség címere

A Hont-Pázmány nemzetség ősei, Kézai Simon szerint, Hont (Hunt) és Pázmány (Patzmann) testvérek, akik Svábföldről mint páncélos vitézek Szicíliába indultak, Géza fejedelem azonban feltartóztatta őket.

Eredetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ők az első megtelepedett lovagok és nekik jutott az a tisztesség, hogy a Esztergomban lovaggá üssék Szent Istvánt. Valószínűbb azonban, hogy 983-ban telepedtek le Magyarországon, amikor II. Ottó császár halála eltérítette őket attól a szándékuktól, hogy Szicíliában a szaracénok ellen harcoljanak. Más vélemény szerint Gizella királyné kíséretében érkeztek Magyarországra 996-ban.[2] A Koppány vezér ellen vívott csatában Szent István király oldalán, királyi testőrként harcoltak.

A Hont nemzetség ősi javai Esztergom és Hont megyében voltak. Egy 1135. évi oklevél szerint Szent István király a Duna mellett, annak bal partján, Csenke faluban Hont ispán számára állatok legeltetésére, a pásztoroknak pedig földművelésre 20 ekényi földet adott. Hont fia, Bény a Garam folyó mellett jutott szintén István király adományából 10 eke földhöz, kaszálóhoz és berekhez, amit – az adományos nevéről – Bénynek neveztek. Ugyancsak István király adta a szintén e nemzetségbe tartozó Lampert ispánnak Marótot és Palatnyát.

A Képes krónika szerint:[3] "A HONT ÉS PÁZMÁN NEMZETSÉGE." "Azon napokban jött be Hont és Pázmán is, kik Szent István királyt a Garan vizében német szokás szerint karddal körülövezték....."

".....Szent Ist­ván király pedig, összehíván előkelőit, Szent Márton hitvalló közbenjárása által az isteni irgalom segedelméért esedezék, azután pedig összegyűjtvén seregét ellensége elébe vonúla, és a Garan vize mellett övezteték föl elsőben karddal, holott is két fejedelmet tőn testőrei­vé, Hontot és Pázmánt; egész serege fejévé és vezérévé pedig német nemzetbeli vendégét Venczellint tevé."

A Hont-Pázmány nemzetségbeli Lampert comeshez maga Szent László király adja nőül testvér húgát Szépát nem kevés hozománnyal együtt. Fénylő esküvőt tartottak a Magyar Királyságban 1084 húsvétján Bozókon. A roppant gazdag, Hont-Pázmány nembeli Lampert comes vette feleségül az árva Szépát (I. Béla király leánya). Szent László király és neje Adelhaid is részt vett az esküvőn. Lampert sok királyt szolgált. 1124-31 között Lampert ispán nejével, Szépával és fiával, Miklóssal együtt bencés monostort alapított Szent István király tiszteletére Bozókon. II. (vak) Béla király uralkodását trónkövetelő nehezíti. Könyves Kálmán második felségének, az orosz Eufémiának fia, Borisz támadt a király ellen. Kálmán hűtlenség miatt taszította el második feleségét. (Az Árpád-házban több ilyen eset nem fordult elő.) Az asszony 1114-ben, Kijevben szülte meg Boriszt, akit Kálmán nem ismert el fiának. 1132-ben II.(vak)Béla és Borisz közt a döntő összecsapás a Sajó-parton zajlott. A király a döntő ütközet előtt választ követelt minden fő-emberétől, hogy fattyú-e Borisz. Mindenkit megöletett a helyszínen, aki nem minősítette fattyúnak a trónkövetelőt, vagy habozott. A már süket, aggastyán Lampertet is így ölték meg (testvére volt gyilkosa), tölgyfából faragott kemény székkel verték szét a fejét. Miklós nevű fiát is orvul megölték. Főúri kíséretének megmaradt tagjai hazavitték testüket a bozóki kriptába a korán elhunyt Szépa teste mellé. 1135-ben II. Béla király összeíratta a monostor javait és népeit. 1180-1181-ben a monostort a premontrei kanonokok kapták meg.[4]

Az együtt nevezett Hont-Pázmány nemzetségnek csak 1206-tól (??) van okleveles nyoma, amikor II. András Sándor comes főpohárnoknak ajándékozta a Pozsony vármegyei Csütörtökhelyet. Sándornak Sebös volt a testvére, kivel apjuk, Tamás nyitrai comes halála után 1216-ban az örökségen megosztozott. Sándor 300 márka fejében már 1217-ben lemondott tisztségéről. 1253. március 13-án. IV. Béla Ivánka fiának, Andrásnak – aki őt 1241-ben a muhi csatában lovával megajándékozta – Gímes egy részét adta a másik részt már 1226-ban szerezte meg Ivánka mester, András apja. A tatárok elleni harcukat többször említik az oklevelek.

1266-ban Mária királyné Pozsegában azért ad jószágot Mikének, mert apja, Mihály, 1266-ban orosz fogságba került. 1271-ben Joakimot V. István a csehek elleni háborúban szerzett érdemeiért megjutalmazta. Ivánka fiát, banai Andrást pedig Erzsébet idősebb királyné 1274-ben azért ajándékozta meg, mert a fogságban is hű maradt hozzá. A nemzetség ugyanekkor kapta Drégely földjét, amelyet 1285-ben már mint várat említenek. 1287-ben Ábrahám fia, Tamás, az esztergomi érsekség jószágait pusztította, amiért 3000 márkát követelt tőle Lodomér érsek. 1292 és 1295 között a Hont-Pázmányok ismét pusztították az érsekséget.

A Hont-Pázmány nemzetség birtokai Ugocsában

A nemzetséget az 1494-ig terjedő oklevelek többnyire birtokszerzései miatt említik. A róluk nevezett Hontban, valamint Arad, Bihar, Borsod, Gömör, Nyitra, Pozsony, Ugocsa stb. vármegyékben 1206 és 1494 között összesen 281 birtokuk volt. Ebből a nemzetségből váltak ki az osgyáni Bakos, Jánoky, Vajday, Szuhay, Födémesy, Rákay, velezdi Kövér (kiknek birtokai, házasság révén a felsővadászi Rákóczi-családhoz kerültek.) ghymesi és gácsi Forgách, klopotivai Pogány, Szent-Györgyi és Bazini, Cseklészy, Batthyány, palotai Czibak, Esztáry, Mindszenti, Peterdy, Fancsikay, Ujhelyi, Bánky, mátyfalvi Zovárdffy, petri Dersfy, Csalomjai, Kővári, Cseklészi(akik közül Bökénynek 1260-ban III. Béla király unokája, Erzsébet lett a felesége), Keszy, Lázár, bucsányi Bucsányi családok, kik közül különösen a Szent-Györgyi és Bazini grófok, valamint a ghymesi és gácsi Forgách grófok játszottak nagy szerepet Magyarország történelmében.

A nemzettség ágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hont-Pázmány nemzetség lakóhely szerint osztályozott ágai a következők:

I. Hont megyei ágak:

a) Bozóky-ág
b) Bényi-ág
c) Csalomjai-ág
d) Födémesi-ág

II. Nyitra megyei ágak:

e) Forgách-ág
f) Szegi ág
g) Garadnai-Pogány-ág
h) Szentgyörgyi-Cseklészi-ág

III. Bihar-Szabolcsi ágak:

i) Czibak-Batthyány-ág
j) Újhelyi-ág
k) Panaszi-Pázmány-ág
l) Besztercei-ág

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Emese álma : A magyar őstörténet és az államszervezés kora, Encyclopaedia Humana Hungarica 01. [1]
  2. A két lovag származására Dr. Karácsonyi János 1900-ban megjelent Magyar nemzetségek című munkája ad bővebb felvilágosítást. A nemzetség birtokviszonyai eredeti oklevelek alapján szintén megtalálhatók a fent említett műben.
  3. Márk Krónikája a magyarok viselt dolgairól az ősidőktől az 1330. évig - első teljes internetes kiadás (Fordította: Szabó Károly, 1867)
  4. Bővebben lásd Dr. Karácsonyi János Magyarországi nemzetségek című munkáját.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lukačka, J. 2013: The Estates of Hont-Poznan Kindred South of the Drava River. In: Slovakia and Croatia I. Bratislava/ Zagreb, 152-157.