Bártfai Szabó László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bártfai Szabó László (Gyöngyös, 1880. január 3.Budapest, 1964. augusztus 23.) történész, levéltáros, könyvtáros. A neve előfordul Szabó László alakban is.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

A Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. 1904-ben bölcsészdoktori, 1906-ban latin–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1904-től a Nemzeti Múzeum gyakornoka, 1908-tól segédőr.[1] Az első világháború idején bevonult, de frontszolgálatot nem kellett teljesítenie.[2] 1918-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztályigazgatója és a levéltári osztály vezetője volt. 1924-ben helyezték át a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába, ahol – egyéb feladatai mellett – főként az ősnyomtatványok és a Régi Magyar Könyvek feldolgozásával foglalkozott 1935-ig.[3]

1908-tól a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, 1911-től a Magyar Történelmi Társulat igazgató és választmányi tagja. 1925-től a Szent István Akadémia rendes tagja.

Tudományos munkássága [szerkesztés]

Történészként oklevél- és pecséttannal, valamint család- és helytörténettel foglalkozott. Pályafutása elején feldolgozta Forgách Ferenc váradi püspök életét és a Forgách család történetét. Később – Fejérpataky László ajánlására – megbízást kapott a Széchenyiek történetének megírására. Kiadta a Csáky család oklevéltárát is.[2]

Fontosabb művei [szerkesztés]

  • Ghymesi Forgách Ferencz 1535–1577 (Budapest, 1904) [1]
  • Három Árpádkori pecsét (Turul, 1907)
  • A Hunt-Pazman nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910)
  • A sárvár-felsővidéki gr. Széchenyi család története I–III. (Budapest, 1911–1926)
  • A körösszeghi és adorjáni gróf Csáky család története I/1–2. Oklevéltár (Budapest, 1919)
  • Gróf Széchenyi István és kortársai (Budapest, 1926)
  • Naplók, emlékiratok és feljegyzések Magyarország történetéhez 1815-1867 (Háborús Felelősség, 1928–1929)
  • Gróf Széchenyi György levelei br. Ebergényi Lászlóhoz I–II. (Budapest, 1929)
  • Széchenyi, Petőfi és az Ellenzéki Kör 1848-ban (Budapest, 1930)
  • Óbuda egyházi intézményei a középkorban (Budapest, 1935)
  • Pest megye történetének okleveles emlékei 1002–1599-ig (Budapest, 1938)
  • Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808–1860 I–II. (Budapest, 1943)

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai 1831–1949. MTA Könyvtára, Budapest, 1987. 139. o.
  2. ^ a b Tóth András: Történelmi családok krónikása Zuglói Lapok, 2002. jún. 11. 4. o.
  3. Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai 1831–1949. MTA Könyvtára, Budapest, 1987. 139–140. o.

Irodalom [szerkesztés]