Szászlekence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászlekence (Lechința, Lechnitz)
Biserica evanghelica din Lechinta (2).JPG
Evangélikus erődtemplom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Beszterce-Naszód
Rang községközpont
Beosztott falvak Cegőtelke, Kerlés, Szászbongárd, Szászszentgyörgy, Szászszentjakab, Vermes
Polgármester Romeo-Daniel Florian (PSD), 2012
Irányítószám 427105
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 33444
Népesség
Népesség 2702 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 97
Község népessége 5678 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 302 m
Terület 133,26 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászlekence (Románia)
Szászlekence
Szászlekence
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 36″, k. h. 24° 21′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 36″, k. h. 24° 21′ 19″
A községháza

Szászlekence, 1910-ig Lekence (románul: Lechnița, románul: Lechnitz, szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve víznévből való, amely Kiss Lajos szerint szláv eredetű és töve a cseh lekno ('tündérrózsa') szóval lehet párhuzamos. Először 1285-ben említették, Lekicencha, Lekencha és Lekenche alakban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besztercétől 22 km-re délnyugatra, a Mezőségen fekszik.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népességszám változása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népessége az elmúlt 160 év folyamán népszámlálásról-népszámlálásra nőtt, csupán az első világháború idején torpant meg a növekedés.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 1514 lakosából 1249 volt szász, 194 cigány és 64 román nemzetiségű; 1438 evangélikus, 69 görög és hét római katolikus vallású. Amint látható, a cigány közösség is az evangélikus egyházközséghez tartozott.
  • 1910-ben 2355 lakosából 1360 volt német, 562 román, 225 cigány és 208 magyar anyanyelvű; 1432 evangélikus, 502 görög katolikus, 161 zsidó, 110 református, 97 unitárius és 49 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 2795 lakosából 2119 volt román, 566 cigány, 97 magyar és kilenc német nemzetiségű; 2561 ortodox, 83 református, 40 pünkösdi és 35 baptista vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkori szász telepítés. 1332-ben 69 tűzhelyet számlált. 1453-ban vásártartási, 1474-ben pallosjogot kapott. Beszterce vidékéhez tartozott.

1602-ben Basta katonái teljesen elpusztították és még 1642-ben is csak nyolc család lakta. 1713-ban 28 szász és 5 román, 1750-ben 64 szász, 30 román és négy cigány családot írtak össze benne. A románokat a határőrség felállításakor Naszód vidékére telepítették. 1800-ban kapott szabadalmat országos állat- és kirakodóvásár tartására minden év május 30-a és június 1-je között, 1821-ben pedig hetivásár tartására.[4] Az 1850-es években és 1934 után járási székhely volt. 1866-ban gyógyszertár létesült benne.[5] 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták, a vármegye legnépesebb, szász többségű községe volt. Zsidók is letelepültek benne, akik az 1880-as években építettek maguknak zsinagógát. Szász lakosságát a Wehrmacht 1944. szeptember 17-én evakuálta a közeledő front elől. Egy részüket a szovjet csapatok visszatelepítették, ők és utódaik a század utolsó harmadában hagyták el Romániát. A szászok többsége 1946-ban Rothenburg ob der Tauber környékén települt le. 1944. október 11-én a falu mellett heves csata zajlott le a szovjet és a Sebő Ödön vezette magyar utóvédek között.[6]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  5. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 45. o.
  6. http://www.hatarvadasz.hu/Irodalom/seboodon/index65.html
  7. A lekencei borvidék mint ellenőrzött minőségű borvidék leírása és a bortermesztés kritériumai [1] PDF (románul) és Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 227–28. o.
  8. www.oniv.ro és Adevărul 2013. június 28.
  9. www.agriculturae.ro, www.timponline.ro és www.eco-ferma.ro
  10. bistritaonline.ro és www.agrias.ro

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászlekence témájú médiaállományokat.