Árokalja
| Árokalja (Arcalia) | |
 |
|
| A Bethlen-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sajómagyarós |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 821 fő (2002)[2] +/- |
| Magyar lakosság | 6 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 305 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Árokalja
Pozíció Románia térképén
|
|
Árokalja (románul Arcalia, németül Kallesdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Besztercétől 20 km-re délnyugatra, a Sajó folyó bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
Először egy 1235-ből való okirat említi (Arukalia). Az 1241–1241-es tatárjárás után szászokkal települt újra. A bálványosvári, majd a szamosújvári uradalomhoz tartozott. 1603-ban elpusztult, valószínűleg ezután költöztek be első román lakói. A 18–20. században a Bethlen család birtoka volt, és ők voltak a helyi evangélikus egyház patrónusai is. 1801-ben Bethlen János a Sajót új mederbe terelte, kastélya körül angolparkot és ménesbirtokot létesített. A 20. század elején parasztgazdaságaiban jelentős baromfitenyésztés, az uradalomban gyümölcstermesztés, szarvasmarha- és sertéstenyésztés folyt.
Doboka, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye része volt.
[szerkesztés] Lakossága
1850-ben 919 lakosából 485 német, 424 román és 180 cigány nemzetiségű volt.
1900-ban 908 lakosából 508 volt német, 363 román és 37 magyar anyanyelvű; 502 evangélikus, 314 görög katolikus, 54 református, 16 római katolikus és 16 zsidó vallású. 43%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
2002-ben 821-en lakták, közülük 734 román és 79 cigány nemzetiségű, 627 ortodox és 178 pünkösdista vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- A Bethlen-kastély a 19. században épült, neobizánci stílusban. Ma a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofón Központja működik benne és tudományos konferenciák színhelye. Parkja arborétum, száznál több fafajjal.
- Az ortodox (volt evangélikus) templom eredetileg román stílusban, a tatárjárás után épült. A 15. században késő gótikus stílusban átalakították.
- A falutól délkeletre, 3 km-re 13–14. századi, ovális alakú, 130×30-35 méteres alaprajzú földvár sáncai.
- A volt görög katolikus fatemplomot 1806-ban Marosborgóról szállították a faluba. 1935-ben felújították.
[szerkesztés] Források
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Képek és leírás a várról és a templomról a "jupiter.elte.hu" oldalon
- Légifelvételek a faluról és a kastélyról (németül)
[szerkesztés] Képek
-
A volt evangélikus templom
-
A volt görög katolikus fatemplom
-
Az arborétum
-
Környező táj
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
