Bálványosváralja
| Bálványosváralja (Unguraș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Bátony, Csabaújfalu, Nádasdaróc, Székfa |
| Polgármester | Mureșan Ildikó (RMDSZ), (2008) |
| Népesség | |
| Népesség | 1937 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3093 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1761 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 281 m |
| Terület | 63,62 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bálványosváralja
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 6′ 29,16″, k. h. 24° 3′ 25,56″ | |
Bálványosváralja (románul Unguraș, németül Schlosswall) falu Romániában Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Déstől 16 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét a falu felett emelkedő középkori várról kapta.
Története [szerkesztés]
Bálványosváralja sorsa összefonódott a tőle keletre fekvő Bálványos vár sorsával.
Nevét 1269-ben említették először, mikor István ifjabb király Balwanus birtokot és Németi falut s tartozékait Mikud comes-nek adományozta, és ezt az adományt 1270-ben meg is erősítette.
1270-ben Balvanus, 1291-ben Balwanius, 1332-ben Waraka (Waralya) 1808-ban Bálványosvárallya, Schlosswall, Ungurás néven írták.
1291-ben Balwanius-on - egy oklevél szerint - a désaknai hospesek nem fizettek sóvámot.
1333-ban magyar lakosságú egyházas helyként említették, tehát ekkor már temploma is volt.
1492-ben plébánosának Bideskúti Mihálynak nevét is említették.
1584-ben Varalja néven volt említve.
1643-ban református templomát újjáépítették, majd 1761-ben megújították.
1692-ben birtokos volt itt felesége révén Tótfalusi Kis Miklós is.
Bálványos vára [szerkesztés]
Bálványos vára valószínűleg a tatárjárás után épült. 1269-ben Baluanus, 1308-ban Varallya néven említik. 1529-ben az erdélyi püspök megerősítette I. Ferdinánd számára, de még ebben az évben Farnosi Márton János király vezére elfoglalta. Nemsokára Gerendi Miklós visszafoglalta. 1537-ben az erdélyi vajda serege foglalta el és megerősítette. Valószínűleg 1538-ban rombolták le, köveit Szamosújvár építéséhez használták fel. A falunak 1910-ben 1672, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.
Lakossága [szerkesztés]
1992-ben társközségeivel együtt 3349 lakosából 1974 magyar, 1349 román, 24 cigány és 1 német volt.
Nevezetességek [szerkesztés]
- A falu keleti részén emelkedő várhegy tetején láthatók Bálványos várának csekély maradványai.
- A falunak 13. századi eredetű, többször átépített temploma van.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1821-ben Bartalus István zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő.
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://balvanyosvaralja.hu/tortenelem.htm
Külső hivatkozás [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
