Nagyesküllő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyesküllő (Așchileu Mare)
AschileuMareCJ (5).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont (Esküllő község)
Beosztott falvak Dorna, Kisesküllő, Magyarfodorháza, Ördögkeresztúr
Polgármester Ioan Porumb (PD-L)
SIRUTA-kód 55785
Népesség
Népesség 511 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 1601 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 400 m
Terület 65,12 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyesküllő (Románia)
Nagyesküllő
Nagyesküllő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 59′ 00″, k. h. 23° 29′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 00″, k. h. 23° 29′ 03″

Nagyesküllő (románul: Așchileu Mare) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvártól 31 kilométerre északnyugatra, a Borsa-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonytalan, mindenesetre nincs köze az eskü szóhoz. Először 1320-ban Esculeu maioris, majd 1431-ben Nageskelew alakban jegyezték fel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anonymus szerint miután Tuhutum (Tétény) legyőzte az erdélyi vlachok (románok) vezérét, Gelou-t (Gyalu), Erdély lakói itt tettek hűségesküt a győztesnek, és a helyet ennek emlékére nevezték el Esküllőnek. A magyar történettudomány ma már nem tartja Anonymus krónikáját történeti forrásnak a 9–10. századra nézve. Valószínű, hogy mint legtöbb szereplőjét, Gelou-t is helynév alapján koholta (Gyalu), mint ahogy a cselekmény szóban forgó elemének is az akkor ezek szerint már létező Esküllő helynév szolgálhatott alapul. Mivel a krónikás egyik célja a korabeli Árpád-kori nemzetségek ősiségének bizonyítása volt, a hűségesküt követően nyomban Tuhutum vezér unokájaként szerepelteti a vidék valószínű akkori urának, a Zsombor nemzetségnek fiktív elődjét, Zombor-t. Magyar kollégáikkal ellentétben a román történészek ma is hiteles történeti kútfőként tekintik Anonymust, és sok népszerű történeti műben az esküllői eskü az ezer éves magyar rabság kezdőpontjaként szerepel.

A birtokos nemzetség tagjai 1316-ban fellázadtak Károly Róbert király ellen, aki birtokaikat elkobozta és Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta. 1331-ben azonban jutalomból visszakapták azokat, mivel Feketehalom várát átadták a királynak. 1332-ben római katolikus plébánia, az újkorban kevés reformátuson kívül románok lakták. 1416 és 1770 között az Eördög család birtoka volt. A kuruc harcok idején biztonságosabb helyre költözött, 1717-ben a vármegye költöztette vissza régi helyére. 1802-től hosszabb ideig görög katolikus esperesi székhely volt.[3] 1816-ban Kazinczy Ferenc egy Mohai nevű helyi birtokosnál szállt meg. Az 1830-as években a református egyház temploma romokban hevert. 1876-ig Doboka vármegyéhez, majd Kolozs vármegyéhez tartozott. 1945 után egyes részeit az akkor létrehozott Dornához csatolták.

1880-ban 761 lakosából 678 volt román, 47 magyar és 33 cigány anyanyelvű; 691 görög katolikus, 44 református és 17 zsidó vallású.

2002-ben 611 lakosából 602 volt román és 9 cigány nemzetiségű; 608 ortodox vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korábban görög katolikus fatemploma 1840-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 276. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesküllő témájú médiaállományokat.
A nagyesküllői fatemplom