Vasasszentiván
| Vasasszentiván (Sântioana) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Cege |
| Népesség | |
| Népesség | 576 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 4 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 281 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 55′ 34″, k. h. 23° 59′ 22″ | |
| é. sz. 46° 55′ 34″, k. h. 23° 59′ 22″ | |
Vasasszentiván (románul Sântioana) település Romániában, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kolozsvártól 58 km-re északkeletre, Szamosújvártól 16 km-re délkeletre, Vasasszentegyed, Cege és Mohaly közt fekszik.
Története [szerkesztés]
1305-ben Szenthyuan néven említik először. A Vasas előtag legelőször 1583-ban bukkant fel.
A település lakossága a középkorban római-katolikus, majd a reformációt követően a református vallásnál állapodott meg. 1602-ben Giorgio Basta katonái a falut, lerombolták, a lakosságot lemészárolták, csak 2 fő élte túl a pusztítást. A lakosság pótlására román jobbágyokat telepítettek a faluba.
1305-ben Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma volt. Az 1602-es pusztítást követően feljegyzik, hogy temploma megmaradt épségben, de a papilak romokban áll. 1643-ra már a temmplom is romokban állt, 1754-ben pedig egykori létezésére már csak egy román határnév emlékeztetett: Locul bisericii ungurească ("a magyar templom helye"). Az egykori templom helyéről előkerült sírköveket Torma Károly földbirtokos a saját udvarába hordatta és lépcsőt épített belőlük a kúriájába.
Vasasszentiván a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.
Lakossága [szerkesztés]
1910-ben 492 lakosából 405 román, 70 magyar, 13 német és 4 cigány volt.
2002-ben 576 lakosa volt, melyből 556 román, 16 cigány és 4 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Forrás [szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

