Mezőőr (Románia)
| Mezőőr (Iuriu de Câmpie) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kolozs |
| Irányítószám | 407246 |
| Népesség | |
| Népesség | 354 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | ? |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Mezőőr
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 41′ 56″, k. h. 23° 54′ 59″ | |
Mezőőr (románul Iuriu de Câmpie) falu Romániában, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Neve valószínűleg azt jelöli, hogy katonai jellegű település volt, feltételezhetően a honfoglalás korában.[2]
Karácsonyi János így ír Mezőőrről a honfoglalás idején „A honfoglalás és Erdély” című dolgozatában ami a Katholikus Szemle 1896/III. füzetében jelent meg: „Először a meszesi kapun át haladva, a mai Szolnokdoboka és Kolozs megyék területét egész a Szamos és Maros folyók vízválasztójáig foglalták el s hogy azt biztosítsák, Gyalútól délre kezdődő s Kolozsvár alatt elvonuló, onnan keleti irányban Magyarfrátáig, innen pedig északkeleti, majd egész északi irányban Bethlenig haladó gyepűvel vették körül; azon tul a Naszód vidéki erdők elégséges védelmet ígértek". Ezt a Kolos, Mezőőr, Őrmező helynevekkel igazolja.[3]
Lakosság [szerkesztés]
Népszámlálások adatai:
| Népszámlálás[4][5] | Etnikai összetétel | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosság | Románok | Magyarok | Németek | Zsidók | Cigányok | Egyéb | |
| 1850 | 643 | 615 | 18 | 10 | 10 | |||
| 1880 | 716 | 591 | 75 | 1 | 24+25 | |||
| 1890 | 858 | 742 | 74 | 2 | 40 | |||
| 1900 | 946 | 834 | 62 | 7 | 43 | |||
| 1910 | 1078 | 945 | 83 | 50 | 50 | |||
| 1920 | 1154 | 1115 | 39 | |||||
| 1930 | 1417 | 1351 | 36 | 30 | 30 | |||
| 1941 | 1700 | 1617 | 30 | 53 | ||||
| 1956 | 1152 | |||||||
| 1966 | 1005 | 992 | 1 | 12 | 12 | |||
| 1977 | 777 | 777 | ||||||
| 1992 | 421 | 420 | 1 | |||||
| 2002 | ? | |||||||
Érdekességek [szerkesztés]
A falu határában a második világháborúban elesett honvédek sírhantjai találhatóak.[6]
A faluban már csak két régi magyar sírkő található a régi katolikus (később görög katolikus, ma ortodox) templom mellett.
Az elülső sírkő olvasata:
- BITLANI SÁNDORNÉ
- ....
- HAMVAI ITT NYOGODNAK
- SZÜLETETT 1775
- NOVENBER 26.
- MÉG HOLT 1847
- SEPTEMBER ELSÖJÉN
A Bitlani családnév jöhet a román "bâtlan" szóból, ami magyarul azt jelenti kis kócsag.
-
Elülső sírkő
-
Elülső sírkő közelről
-
Hátulsó sírkő
-
Hátulsó sírkő közelről
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ HISTORY OF TRANSYLVANIA. Volume I. From the Beginnings to 1606. The Hungarian Settlement of Transylvania – Site Location Index [1]
- ↑ Roska Márton-Arpádkori temető Vajdahunyadon – Site Location Index
- ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikája(1850-1992)
- ↑ Románia etnodemográfiai összetétele
- ↑ Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) – Site Location Index
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
 |
Ez a romániai Kolozs megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg){kind=small}
