Boncnyíres
| Boncnyíres (Bonț) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ördöngösfüzes |
| Népesség | |
| Népesség | 398 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 310 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 0′ 28″, k. h. 23° 56′ 43″ | |
| é. sz. 47° 0′ 28″, k. h. 23° 56′ 43″ | |
Boncnyíres (románul Bonț) település Romániában, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye északi részén, Kolozsvártól 51 km-re, Szamosújvártól 9 km-re, Szamosújvár, Füzesmikola és Szék között fekvő település.
Története [szerkesztés]
1275-ben Bonchnires néven említik először. Római katolikus temploma a középkorban épült, a reformáció idején a református vallást felvevő lakosság átalakítja az új vallás igényeinek megfelelően.
A települést 1603-ban Giorgio Basta katonái földig rombolják, csak két lakos éli túl a pusztítást. A templom is elpusztul, többé nem is építik újra, a magyar lakosság helyére pedig románok költöztek.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.
Lakossága [szerkesztés]
1910-ben 652 lakosából 590 román, 41 cigány, 16 magyar és 5 német volt
2002-ben 398 lakosából 337 román, 60 cigány és 1 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
Forrás [szerkesztés]
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

