Magyarpalatka
| Magyarpalatka (Pălatca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Kisbogács, Magyarpete, Mezőszava, Omboztelke |
| Polgármester | Huldușan Ioan |
| Népesség | |
| Népesség | 820 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1374 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 308 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 333 m |
| Terület | 48,36 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarpalatka
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 50′ 27,24″, k. h. 23° 59′ 17,88″ | |
Magyarpalatka (románul Pălatca, németül Pallotken) falu Romániában, Kolozs megyében. Lakossága vegyesen románokból, magyarokból és cigányokból áll.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Magyarpalatka Erdélyben, a Mezőségnek nevezett tájegység középső részén található, Kolozsvártól körülbelül 30 kilométerre. A Kolozsvárt Szászrégennel összekötő útról Vajdakamarás településen keresztül közelíthető meg.
Története [szerkesztés]
A Tag-dűlőben egy lepusztult római villa helyén kialakított gót temető maradványait tárták fel. A sírokban ezüstfibulát, gót és 4. századi római edényeket, púpos hátú fésűket találtak.
Magyarpalatka nevét az oklevelek 1296-ban említették először Palathka néven, majd 1323-ban Felseupalathka, 1326-ban Fulswpalathka, 1332-ben Palatka néven írták nevét.
A település a Palatkai, más néven Ősi nemesek birtoka volt, akiket a XIII. században élt Joanka más néven Iwanka után később Jakabfiaknak neveztek.
1296-ban Joanka fiai, János és Gergely eladták Palatkának és a hozzá tartozó telkeknek: Mikótelke, Tehenestelke, Pétertelke (Petetelke) és Légen felét a Hintos erdő (silva Hyntus! ma Vajdakamarás határába esik) felével együtt 70 M-ért Gyógyi Miklós ispánnak. Azonban még ugyanez évben János fia János és Iwanka özvegye Margit tiltakoztak az eladás ellen.
1319-ben Gyógyi Miklós fia Konrád bírság fejében elvesztette Palatkát, ekkor Dózsa nádor Konrád testvérei, András vajda és Boryu (dictus) Miklós beleegyezésével kártérítés fejében átadta a telegdi székely Tuzsoni Semyen fia Mihály fiainak.
Kultúrája [szerkesztés]
Magyarpalatka régóta a Belső-Mezőség egyik legjelentősebb zenészközpontja. Az itt élő cigányzenész dinasztiák nemcsak saját falujuk, hanem sok környező település (például Báré, Kötelend, Mezőgyéres, Mezőkeszü, Vajdakamarás, Visa) zenei igényeit is kielégítették. Ebben a faluban élnek a táncházmozgalom egyik legismertebb, a mai napig is aktív vonószenekarának, a Magyarpalatkai bandának a tagjai.
Nevezetes esemény [szerkesztés]
A község vidékét érintette a Mezőség területén lezajlott mócsi meteorithullás, amely a 8 falu térségében mintegy 300 kilogrammnyi meteorit anyagot hozott le. Magyarpalatkán és Mócson kivül érintette még Vajdakamarás, Mezőgyéres, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Marokháza községet is a szóródási ellipszis.
Források [szerkesztés]
- Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 115. o. ISBN 963 05 4844 4
- Györffy György: Kolozs vármegye.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
