Magyarókereke
| Magyarókereke (Alunișu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kalotaszentkirály |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kalotaszentkirály |
| Irányítószám | 407516 |
| SIRUTA-kód | 59452 |
| Népesség | |
| Népesség | 119 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 71 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 610 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 54″, k. h. 22° 56′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 54″, k. h. 22° 56′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarókereke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarókereke (Mogyorókeréke) (románul Alunișu, korábban Majerou, németül Mären) falu Romániában Kolozs megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Bánffyhunyadtól 10 km-re délnyugatra fekszik, Kalotaszentkirályhoz tartozik, melytől 4 km-re nyugatra van.
Története[szerkesztés]
Magyarókereke (Mogyorókereke), mogyoró erdő nevét az oklevelek 1437-ben p. Monorokerek néven említették először.
1507-ben és 1523-ban p. Monyorokereke néven említették. Ekkor a Szentkirályi, Radó, Madarászi, Tótőri, Középlaki és más köznemesek birtoka volt.
1554-ben Sebesvár tartozékai közé tartozott és Bonchidai Bánffy Mihály birtoka volt, később pedig a gyalui vártartomány faluja volt. 1760–1762 között Magyar Kereke néven volt ismert, 1808-ban Magyarókerék, Majero, 1861-ben Magyarokereke, 1913-ban Magyarókereke néven írták.
1910-ben 596 lakosa volt, melyből 247 fő vallotta magát magyarnak (41,4%), 349 oláhnak (azaz románnak; 58,6%), mindezen lakosok közül a többség, 457 értett magyarul. A vallási megoszlás: 7 római katolikus, 351 görög katolikus (a románság többnyire), 233 református (a magyarok zöme), 5 ortodox. A falu etnikai szerkezete jól tükrözi, hogy a falu Kalotaszeg "széle", és érintkezik a jórészt románlakta Bihar-hegységgel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.
Látnivaló[szerkesztés]
Temploma 1273-ban épült. A templomot a reformátusok a 16. században újjáépítették, azonban 1661-ben a tatárjárás alatt a faluval együtt megsemmisült. A hívek adományából 1728-ban épült fel az új templom, melyet 1746-ban újítottak fel. 1904-ben az Umling Lőrinc által festett régi famennyezet kazettáinak nagy részét előbb a budapesti Nemzeti Múzeumba szállították, majd 1936-ban a budapesti Néprajzi Múzeumba. A templom értékes faberendezése szintén az Umling család munkája.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1919. március 9-én dr. Keresztes Sándor kereszténydemokrata politikus, országgyűlési képviselő, a Magyar Köztársaság vatikáni nagykövete (1990–1994), a KDNP tiszteletbeli elnöke.
- Itt született 1940. március 14-én Tamás István fizikus, a fizikatudományok doktora, egyetemi tanár.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}