Bányabükk
| Bányabükk (Vâlcele) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Erdőfelek |
| Irányítószám | 407274 |
| Népesség | |
| Népesség | 938 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 5 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Bányabükk (románul Vâlcele) falu Romániában Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kolozsvártól délre, Györgyfalva és Erdőtelek közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Már az őskorban lakott terület volt, erről tanúskodik a 40 baltából álló bányabükki lelet.
A 14. századtól a Kalocsa nemzetség déli, Tyukod ága birtokolta a tordai vár környékét.
Nevét 1297-ben említette először oklevél p. Banabyk néven, ekkor Monostor határosa volt, 1322-ben Banabike,1332–1333-ban Banabiky néven írták és Mikessel volt határos.
1339-ben p. Banabiky néven a Tyukod nemzetség tagjainak birtoka volt. Ez évben a Tyukod nemzetséghez tartozó Gerendi Péter fia Miklós két unokájára: Miklósra és Péterre hagyta közös birtokul.
1332-ben neve már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt, melynek papja 1332-ben 90 dénár, 1333-ban 10 garas 1 dénár pápai tizedet fizetett.
1414-ben p. utraque Banbyky, 1416-ban Magiar Banabyke, Olah Banabyke, 1523-ban Magyarbanyabyky, Olahbanyabyky neveken említették és a Gerendi, Barancskai, Tótprónai, Bogáti családok birtoka volt.
1445-ben mindkét Banabiky (Magyar- és Oláh-) a Gerendiek birtoka volt.
1715 után magyar lakói helyére románok költöztek.
1733-ban Bánya-Bük, 1750-ben Banabek, 1805-ben Bánya Bik, 1808-ban Bányabik, Buchgrub neveken volt említve.
A falu a trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.
1850-ben 875 főből 71 fő magyar, 9 fő zsidó, 95 fő cigány és 700 fő román. 1992-ben a 939 fős faluban már csupán 4 magyar és 9 cigány élt, a maradék 926 fő román volt.
1850-ben 783 fő ortodox, 12 fő görög katolikus, 3 fő római katolikus, 68 fő református és 9 fő izraelita vallású. 1992-ben 805 lélek ortodox, 8 fő görög katolikus, 4 fő római katolikus és 88 fő pünkösdista.
1910-ben 1286 lakosából 89 magyar, 1196 román és 1 német volt. Ebből 35 görög katolikus, 59 református, 1163 görögkeleti ortodox volt.
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Kolozsvármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
- Erdély története (Köpeczi Béla)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||

