Bányabükk

Bányabükk (Vâlcele)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Rang	falu
Községközpont	Erdőfelek
Irányítószám	407274
Népesség
Népesség	938 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	5
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Bányabükk (románul Vâlcele) falu Romániában Kolozs megyében.

Fekvése

Kolozsvártól délre, Györgyfalva és Erdőtelek közt fekvő település.

Története

Már az őskorban lakott terület volt, erről tanúskodik a 40 baltából álló bányabükki lelet.

A 14. századtól a Kalocsa nemzetség déli, Tyukod ága birtokolta a tordai vár környékét.

Nevét 1297-ben említette először oklevél p. Banabyk néven, ekkor Monostor határosa volt, 1322-ben Banabike,1332–1333-ban Banabiky néven írták és Mikessel volt határos.

1339-ben p. Banabiky néven a Tyukod nemzetség tagjainak birtoka volt. Ez évben a Tyukod nemzetséghez tartozó Gerendi Péter fia Miklós két unokájára: Miklósra és Péterre hagyta közös birtokul.

1332-ben neve már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt, melynek papja 1332-ben 90 dénár, 1333-ban 10 garas 1 dénár pápai tizedet fizetett.

1414-ben p. utraque Banbyky, 1416-ban Magiar Banabyke, Olah Banabyke, 1523-ban Magyarbanyabyky, Olahbanyabyky neveken említették és a Gerendi, Barancskai, Tótprónai, Bogáti családok birtoka volt.

1445-ben mindkét Banabiky (Magyar- és Oláh-) a Gerendiek birtoka volt.

1715 után magyar lakói helyére románok költöztek.

1733-ban Bánya-Bük, 1750-ben Banabek, 1805-ben Bánya Bik, 1808-ban Bányabik, Buchgrub neveken volt említve.

A falu a trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.

1850-ben 875 főből 71 fő magyar, 9 fő zsidó, 95 fő cigány és 700 fő román. 1992-ben a 939 fős faluban már csupán 4 magyar és 9 cigány élt, a maradék 926 fő román volt.

1850-ben 783 fő ortodox, 12 fő görög katolikus, 3 fő római katolikus, 68 fő református és 9 fő izraelita vallású. 1992-ben 805 lélek ortodox, 8 fő görög katolikus, 4 fő római katolikus és 88 fő pünkösdista.

1910-ben 1286 lakosából 89 magyar, 1196 román és 1 német volt. Ebből 35 görög katolikus, 59 református, 1163 görögkeleti ortodox volt.

Források

• Györffy György: Kolozsvármegye
• Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
• Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
• Erdély története (Köpeczi Béla)

Külső hivatkozások

• KalotaNET

Lásd még

• Torda-Aranyos vármegye
• Kalotaszeg