Kalotaszentkirály
| Kalotaszentkirály (Sâncraiu) | |
 |
|
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Jákótelke, Kalotadámos, Magyarókereke, Malomszeg, Zentelke |
| Polgármester | Póka András(RMDSZ) |
| Népesség | |
| Népesség | 1172 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1856 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 991 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 56,83 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kalotaszentkirály
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 49′ 47,8268″, k. h. 22° 59′ 18,1471″ | |
Kalotaszentkirály (románul Sâncraiu, németül Heilkönig/Sehngrall) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[3]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bánffyhunyadtól 6 km-re délnyugatra, az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai (Bogdán-csúcs 1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő- domb 917 m és Magura 754 m) által meghatározott Felszegi-medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. A település elődei a Kalota-patak két partján telepedtek le; a jobb parton található Zentelke, a bal parton pedig Szentkirály. 1968-ban egyesült a két falu, ma 1167 lélekszámú település.
Nevének eredete [szerkesztés]
A honfoglaláskor a Kalota nemzetség telepedett le itt, melyről a patakot elnevezték. A Szentkirály nevet István király szentté avatása (1083) után vette fel, a Kalota előnevet pedig a patakról kapta.
Története [szerkesztés]
Árpád-kori település, első okiratos említése 1288-ból származik, mikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola családnak adományozza ezt a területet.
1337-ben Senkral néven említették, már ekkor egyházas hely volt, papját is említették, aki a pápai tizedjegyzék szerint ez évben két garas pápai tizedet fizetett.
1437-ben Zenthkyral néven írták az oklevelekben.
1482-ben Bak Tamás és Balog János birtoka volt.
1523-ből Kalota Zenthkyral-nak több birtokosai is volt; így a Szentkirályi, Szentkirályi Csenkesz, Béli, Szentkirályi Radó családok is birtokosok voltak itt.
1554-ben Zentkyral Sebesvár tartozékai közé tartozott és a Bonchidai Bánffy Mihály birtoka volt, majd később a gyalui vártartomány faluja lett.
A középkorból fennmaradt helynevei: 1461, 1498-ból Málnabércz, Kalotavize.
1913-ból a Kolozs vármegyei Kalotaszentkirályhoz Ady emlék is fűződik.
1910-ben 1046, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2053 lakosából 1498 magyar és 555 román volt.
1991-től minden év augusztusában Nemzetközi Tánctábor-t rendeznek itt.
Határában feküdtek a középkorban Hem és Hintelke' faluk is, melyek az itt átvonuló hadak pusztításainak áldozatai lettek.
Látnivalók [szerkesztés]
- A lakosság hagyományos életmódja, a népszokások, a népviselet, a hagyományos állattartás (bivaly).
- Református templom. A kőépület a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné. Mennyezete 1848-ban leégett, újáépítéskor csupán fehérre meszelték. A mostani kazettás mennyezetet 1994-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával készítették. A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették.
- Ady emlékmű a Kalota partján az óvoda mellett állították annak emlékére, hogy a költő gyakran időzött itt.
- A falu 1991-óta megrendezett nyári tánctáborairól is nevezetes.
- Szent István-szobor (Dienes Attila alkotása).
- Hagyományőrző szoba.
- Szüreti mulatság minden év október elején.
Képek [szerkesztés]
-
A falu panorámája
-
Kalotaszentkirályi lány
-
Kalotaszentkirály református temploma
-
Kalotaszentkirályi ház
-
Mátyás-harang a templom kertjében
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Vincze Géza (Kalotaszentkirály, 1889. április 12. – Budapest, 1964. június 3.) filológus, irodalomtörténész
- Vincze Imre (Kalotaszentkirály, 1891. október 22. – Kocs, 1979. december 20.) kántortanító, akadémikus rektor
Testvérvárosa [szerkesztés]
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ transindex.ro
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalotaszentkirály témájú médiaállományokat.- Kalotaszentkirály-Zentelke bemutató
- Hangfelvételek
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
