Meregyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meregyó (Mărgău)
RO CJ Margau 58.jpg
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Bocs, Havasrekettye, Incsel, Kalotabökény, Kőrizstető
Polgármester Petru Ungur (PSD)
Irányítószám 407380
SIRUTA-kód 58473
Népesség
Népesség 404 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Község népessége 1484 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 211,68 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Meregyó (Románia)
Meregyó
Meregyó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 44′ 35″, k. h. 22° 57′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 35″, k. h. 22° 57′ 51″
Meregyó weboldala

Meregyó (Méregjó vagy Meregjó, románul: Mărgău) falu és községközpont Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu valószínűleg patakjáról kapta nevét, amely a magyar méreg (esetleg meleg) és ('folyóvíz') szavak összetételéből való. Először 1408-ban Mereghyo, majd 1412-ben Merge, 1449-ben Meregio 1460-ban Kysmeregyo, 1468-ban Meregyew, 1493-ban pedig Nagh Mereg Jo alakban bukkan fel.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Vlegyásza-hegységben, Kolozsvártól 66 kilométerre nyugatra fekszik.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népessége 1850 és 1930 között másfélszererésre nőtt, azóta viszont negyedére csökkent.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 1461 lakosából 1450 volt román és 11 cigány nemzetiségű; valamennyien görög katolikus vallásúak.
  • 2002-ben 526 lakosából 523 volt román nemzetiségű; 484 ortodox, 24 baptista és 13 görög katolikus vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1461-ben Botos János román jobbágyfalva volt, 1468-ban vajdáját, Dant említik. Georgius, Nicolaus és Johannes Waÿda de Beel 1511-ben udvarházat tartottak fenn benne.[3] Kolozs vármegyéhez tartozott. Az 1750-es években ezüst-, 1779-ben két aranybányát műveltek határában. Lakói a 19. század végén az üveges szakmára specializálódtak. Ablakozásra használt táblaüvegekkel járták nemcsak az akkori Magyarország keleti részét, de Romániát is. A vándor üvegességet a két világháború között is nagyban űzték, és Meregyó ennek köszönhetően módos falunak számított.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ortodox temploma eredetileg 1506-ben, egy korábbi fatemplom helyén épült. Miután 1798-ban leégett, 1804 és 1835 között alapjaiból újraépítették. Mai tetőszerkezete 1879-ben, egy újabb tűzvész után készült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 398. o. (Diplomatarium 27255)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Balogh Balázs – Fülemile Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen. Budapest, 2004

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Meregyó témájú médiaállományokat.