Körösfeketetó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösfeketetó (Negreni)
Feketetó-templom.jpg
A feketetói ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Királyhágó, Prelucele
Polgármester Ungur Leontin
Népesség
Népesség 1495 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2321[2]
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Terület 63,83 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Körösfeketetó  (Románia)
Körösfeketetó
Körösfeketetó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 57′ 35″, k. h. 22° 44′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 35″, k. h. 22° 44′ 55″

Körösfeketetó (románul Negreni) község Romániában, Kolozs megyében. A község 2002-ben vált önállóvá, amikor népszavazással levált Csucsától.[3] Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[4]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északon Szilágy megyével szomszédos, keleten Csucsa községgel, nyugaton Bihar megyével. A Sebes-Körös két partján fekszik és az E60-as európai út szeli át.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körösfeketetó, Feketetó nevét 1406-ban említette először oklevél Fekethethow néven.

1692-ben Fekete-Tó, 1808-ban Feketetó, 1828-ban opp. Fekete Tó, 1888-ban Feketetó, 1913-ban Körösfeketetó néven írták.

Feketetó őszi vásárairól híres, ahol a 20. század végéig kiváltképpen a havasalja hagyományos termékeinek (famunkák, bőrzekék) volt keletje, újabban pedig megőrzött régiségeket kínálnak győjtőknek, turistáknak.

A 20. század elején Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

1880-ban 1701 lakosából 1585 román és 36 magyar volt.

1910-ben 2296 lakosából 67 magyar, 2210 román volt. Ebből 78 görög katolikus, 27 református, 2147 görögkeleti ortodox volt.

1992-ben a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: 1845 román, 1 magyar és 9 roma.[5]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feketetói vásár
Antik tárgyak a feketetói vásárban
  • Minden év október második hétvégéjén kirakodóvásárt tartanak. Az írásos dokumentumok szerint a község 1815-ben kapta meg az országos vásártartási engedélyt, de valószínűsíthető, hogy már korábban is tartottak itt vásárt.[6][7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]