Vasasszentgothárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasasszentgotthárd (Sucutard)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang falu
Községközpont Gyeke
Irányítószám 407348
Népesség
Népesség 395 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 289 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vasasszentgotthárd  (Románia)
Vasasszentgotthárd
Vasasszentgotthárd
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 06′ 05″, k. h. 23° 43′ 04″
é. sz. 47° 06′ 05″, k. h. 23° 43′ 04″

Vasasszentgothárd (románul Sucutard) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése [szerkesztés]

Szamosújvártól délkeletre, a Füzes patak mellett, Czege és Gyeke közt fekvő település.

Története [szerkesztés]

Vasasszentgothárd nevét 1317-ben, majd 1320-ban említette először oklevél Zentguthard néven.

1317-ig Emerich fia Wass Miklós ispánnak, a Czegei Wass család ősének birtoka volt. 1317-ben Károly Róbert király Wass Miklóstól elkobozta a birtokot, de 1321-ben megbocsátott Emerich fia Wass Miklós ispánnak és visszaadta neki Szentgothardot, majd 1324-ben mint öröklött birtokban meg is erősítette őt.

1332-ben már egyházas hely volt, és neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor papja 20 denar montanus pápai tizedet fizetett.

1430-ban szentgothardi és mócsi nemeseknek és jobbágyaiknak Ősi Jankafi György tiltotta ,hogy Légen és Palatka határán lévő földjeiket marháikkal legeltessék.

1451-ben Szentegyedi Wass Pál fia Domokos nevében Suky Mihály tiltakozott az miatt, hogy szentegyedi Wass Vid fia István elfoglalta megbízója szentgothardi birtokrészét, arra házast építve a birtoklással 100 arany kárt okozott.

1464. április 13-án kelt oklevél szerint Zentgothardi néhai Wass Vid fia István ősi birtokrészeit (Senthgothard, Pulyon, Szentegyed, Szilvás, Mohaly, Szentiván, Cege) 100 forintért zálogba adta Vasakszentiváni Wass Lászlónak.

1496-ban Polyák Albertné Györgyfalvi Zsófia adta zálogba zentgothardi részét férjének.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

1910-ben 872 lakosából 104 magyar, 746 román volt. Ebből 763 görög katolikus, 85 református, 13 izraelita volt.

2002-ben 395 lakosából 390 román, 3 magyar, 2 egyéb nemzetiségű volt.

Hivatkozások [szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között