Vasasszentgothárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasasszentgothárd (Sucutard)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségGyeke
Rangfalu
Irányítószám407348
SIRUTA-kód57895
Népesség
Népesség339 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság289 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 43″, k. h. 24° 04′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 43″, k. h. 24° 04′ 06″
SablonWikidataSegítség

Vasasszentgothárd (románul Sucutard) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szamosújvártól délkeletre, a Füzes patak mellett, Cege és Gyeke közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Vasasszentgothárd nevét 1317-ben, majd 1320-ban említette először oklevél Zentguthard módon írva.

1317-ig Emerich fia Wass Miklós ispánnak, a Czegei Wass család ősének birtoka volt. 1317-ben Károly Róbert király Wass Miklóstól elkobozta a birtokot, de 1321-ben megbocsátott Emerich fia Wass Miklós ispánnak és visszaadta neki Szentgothardot, majd 1324-ben mint öröklött birtokban meg is erősítette őt.

1332-ben már egyházas hely volt, és neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor papja 20 denar montanus pápai tizedet fizetett. 1430-ban szentgothardi és mócsi nemeseknek és jobbágyaiknak Ősi Jankafi György tiltotta, hogy Légen és Palatka határán lévő földjeiket marháikkal legeltessék.

1451-ben Szentegyedi Wass Pál fia Domokos nevében Suky Mihály tiltakozott amiatt, hogy szentegyedi Wass Vid fia István elfoglalta megbízója szentgothardi birtokrészét, arra házast építve a birtoklással 100 arany kárt okozott.

1464. április 13-án kelt oklevél szerint Zentgothardi néhai Wass Vid fia István ősi birtokrészeit (Senthgothard, Pulyon, Szentegyed, Szilvás, Mohaly, Szentiván, Cege) 100 forintért zálogba adta Vasakszentiváni Wass Lászlónak.

1496-ban Polyák Albertné Györgyfalvi Zsófia adta zálogba zentgothardi részét férjének.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

1910-ben 872 lakosából 104 magyar, 746 román volt. Ebből 763 görögkatolikus, 85 református, 13 izraelita volt.

2002-ben 395 lakosából 390 román, 3 magyar, 2 egyéb nemzetiségű volt.

Hivatkozások[szerkesztés]