Kisbács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbács (Baciu)
Kisbács katolikus temploma
Kisbács katolikus temploma
Kisbács címere
Kisbács címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKisbács
Rangközségközpont
Irányítószám407055
SIRUTA-kód55847
Népesség
Népesség8818 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1431 (2011)[1]
Népsűrűség100,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Terület87,51 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 23° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 34″, k. h. 23° 31′ 30″
Kisbács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbács témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisbács (románul Baciu) az azonos nevű község központja Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Közvetlenül Kolozsvártól 8 kilométerre, a Nádas-patak bal partján. A községen át halad a Kolozsvárról Zilahra vezető országút.

Története[szerkesztés]

A község környékén több korszakhoz tartozó régészeti leleteket tártak fel: hallstatti , La Tène-i, újkőkorszaki, bronzkori, római kori, népvándorlás kori.[2]

A falu történelme 1090-ig nyúlik vissza, eredetileg a ma Szent Iván néven ismert határrészen helyezkedett el, és a Szentiván nevet viselte. Az 1200-as években a települést a tatárok elpusztították, ekkor a falu életben maradt lakói a mocsárban bújtak el, majd megalapították a falut a jelenlegi helyen, Bács néven.[3] Bács első említése 1263-ből származik Baach alakban. 1417-ben Szent Ágnes tiszteletére szentelt templomról van adat. 1459-ben Hunyadi Mátyás királytól malomjogot kapott. Katolikus temploma legkésőbb a 15. században épült, de utóbb barokk stílusban átalakították.[4] 1580-tól a jezsuiták birtoka lett. A román parasztság az 1620-as években telepedett le. A 17. században ortodox fatemplomot építettek, amely 1950-ig maradt fenn. Iskola 1787-től működik a faluban.[3] 1994-ben a 450 főből álló református gyülekezet új templomot épített Murádin-Beyer Katalin tervei alapján.[5]

1850-ben 813 lakosából 232 román és 508 magyar volt.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt élte gyermekéveit Túros Endre (sz. 1949) magyar-francia szakos középiskolai tanár, társadalomkutató.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  2. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA. Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1] Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. a b Túrós Endre: Magyarok, románok, cigányok Kisbácsban[halott link]
  4. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  5. Kökényes R. Zoltán: Imé adtam elődbe egy nyitott ajtót, in Művelődés, 46. évf. 9. (1994. szeptember)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]