Apahida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Apahida (Apahida)

Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Bodrog, Dezmér, Kolozskorpád, Kolozspata, Sub Coastă (Hegyaljai-tanyák), Szamosszentmiklós és Telekfarka
Polgármester	Ionel Fărcaș (PNL)
Irányítószám	407035
Körzethívószám	0264
Népesség
Népesség	4582 fő (2002)^[1] +/-
Község népessége	8785 (2002)^[2]
Magyar lakosság	152
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	303 m
Terület	106,02 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Apahida Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 46° 49′ 12″, k. h. 23° 45′ 0″46.82, 23.75
é. sz. 46° 49′ 12″, k. h. 23° 45′ 0″46.82, 23.75
Apahida weboldala

Apahida (románul Apahida, németül Bruckendorf, latinul Pons Abbatis) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Kolozsvártól négy km-re északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve onnan származik, hogy a kolozsmonostori bencés apátság itteni birtokán híd vezetett át a Kis-Szamoson. Az apát és a híd főnévnek birtokos személyjellel ellátott összetétele. Először egy 1326-os oklevélben említik, Apathyda néven, mai nevén 1469-ben fordul elő (Apahyda).

[szerkesztés] Története

Jelentős régészeti lelőhely, közelében dák temetőt és római villát tártak fel. Az 1889-ben és 1968-ban megtalált két gepida uralkodói sír a legjelentősebb népvándorlás kori leletek közé tartozik Erdélyben.

A kolozsmonostori apátság vámszedő helye volt. Határában feküdt a középkorban az 1326-ban említett Misketelke falu.

Kolozs vármegyéhez tartozott. 1660 körül elpusztult, az 1708–1711-es pestisjárványban elnéptelenedett, majd 1775-ben ismét csak puszta. Teleki Sándor még a szabadságharc után is úgy találta, hogy „Apahida már nem arab-duár, de még nem falu.”^[3] 1870-ben azonban megépült a Szászrégen–Mócs–Apahida kövezett út, 1881-ben pedig vasúti csomóponttá vált, ami lökést adott a fejlődésének. 1911-ben gyógyszertárat nyitottak benne.^[4] Itt volt a Kolozsvárról induló távgyalogló versenyek célpontja. Közelében 1944 őszén harcok dúltak.

[szerkesztés] Népessége

1910-ben 1517 lakosából 1137 volt román, 235 magyar és 137 cigány anyanyelvű; 719 görög katolikus, 587 ortodox, 103 zsidó, 51 római katolikus és 46 református vallású.
2002-ben 4582 lakosából 4121 volt román, 304 cigány és 152 magyar nemzetiségű; 4025 ortodox, 111 pünkösdista és 110 református vallású.

[szerkesztés] Gazdasága

Hullámkartongyár.
Nyílászárók, műanyag padlók, szaniterek gyártása.
A község 7822 hektáros mezőgazdasági területéből 4136 ha szántó, 2781 ha legelő és 683 ha kaszáló. Erdeje nincs.

[szerkesztés] Nevezetességek

Görög katolikus fatemplomát 1806-ban egy szilágynádasdi mester építette és 1808-ban egy alsóegregyi mester festette ki.
1839-ben itt megtalált gepida fejedelmi sír.