Nádasdaróc
| Nádasdaróc (Dorolțu) | |
 |
|
| Nádasdaróci református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Egeres |
| Irányítószám | 407009 |
| Körzethívószám | 0264 |
| Népesség | |
| Népesség | 103 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 103 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Nádasdaróc
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 51′ 22,32″, k. h. 23° 17′ 42,72″ | |
Nádasdaróc (románul Dorolțu) falu Romániában Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kolozsvártól (románul Cluj) 25 km-re nyugatra, a Nádas patak völgyében fekszik.
Első említése [szerkesztés]
1299-ben Darochpatak néven, 1427-ben Daroch, 1509-ben Darocz, 1587-ben Darolcz, 1609-ben Daroc alakban fordul elő. A történelmi Magyarországon helynevekben maradt fenn a az ún. darócok emléke, Erdélyben Szolnok-Doboka, Küküllő, Kolozs és Hunyad megyékben; ezek vadásztak a király számára. E vadászok között közt épp úgy lehettek szlávok, mint magyarok. A daróc szó jelentése mindenesetre délszláv eredetű, és vadbőröket, nyúzót jelent.
Története [szerkesztés]
1992-ben 120 magyar lakosa van a falunak, akik közül egy adventista kívételével mindenki református.
Látnivaló [szerkesztés]
A temetővel övezett XIV. századi templom a falutól kissé távolabb esik, csak fa haranglába található a faluban. A katolikusból reformátussá lett templom északi falán freskómaradvány két álló férfi között térdelő női alakot és egy csukott szárnyú angyalt ábrázol. A szentélyt három gótikus ablak világítja meg. A déli kapu kerete is ebben a stílusban készült. Egy 1606-os jegyzőkönyv a templom két harangját is említi. A szószék 1680-ból származik. A templom padjainak virágos motívumait 1687 és 1710 között készítette Balási András, daróci módos jobbágy. Az épület 1750-es évek beli rekonstrukciója alkalmával keresztbordás mennyezetét kazettással helyettesítették, melyet Umling Lőrinc készített.
Forrás [szerkesztés]
- Várady Péter-Borbély Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
