Kendilóna
| Kendilóna (Luna de Jos) | |
 | |
| A kendilónai Teleki-kastély romjai | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Doboka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Doboka |
| Irányítószám | 407266 |
| SIRUTA-kód | 57564 |
| Népesség | |
| Népesség | 693 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 87 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 291 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 23° 45′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 23° 45′ 34″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kendilóna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kendilóna falu Kolozs megyében, Romániában. Román neve Luna de Jos, német neve Lone.
Fekvése[szerkesztés]
Kolozsváról kb. 30 kilométerre északkeletre, Dobokától keletre kb. 8 kilométerre fekszik. A Lóna-patak Kendilóna mellett ömlik a Kis-Szamosba.
Nevének eredete[szerkesztés]
Előnevét egykori birtokosairól, a Kendi család után kapta, a Lona pedig 'öböl' jelentésű szláv szó. A falu nevének változatai: 1315-ben Lona, 1524-ben Lonya, 1631-ben Magyar-Lona, 1721-ben Kende-Lona.
Története[szerkesztés]
A falu helyén már a római korban település lehetett, mivel a környéken III. Valentinianus (425–455) késői kibocsátású solidusaiból találtak.[2] Lóna első ismert birtokosai 1315-ben a Kaplon nemzetségbeli Péter fiai János, Finta, Mihály és Kaplyon voltak. 1444-ben I. Ulászló király Lónai László fiát Miklóst megerősítette Lóna birtokában, amely ősi birtoka volt, de az erről szóló okmányok elvesztek az 1437-es parasztlázadásban. 1535-ben már a Kendi-család tulajdonában volt, de miután 1610-ben Kendi István merényletet tervezett Báthory Gábor fejedelem ellen, ezért Lónát elvették tőle. 1616-1688 között a Haller család tulajdonában volt, ezután került a Telekiek kezébe.
1880-1910 között Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. 1891-ben 1125 lakosa volt, ebből 625 görögkatolikus, 437 református, 55 római katolikus, 15 izraelita és 1-1 ortodox, lutheránus, illetve örmény katholikus.[3] 1992-ben a lakosok száma 828, ebből 589 román, 129 magyar, 108 cigány volt.[4]
Látnivalók[szerkesztés]
- Reneszánsz Teleki-kastély a 17. század második feléből. A kastély kertjében fogatta el Teleki Mihály az összeesküvéssel vádolt Kendi Sándort.
- Református templom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ szerk.: Köpeczi Béla, Makkai László, Mócsy András, Szász Zoltán: Erdély története. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-4203-X. Hozzáférés ideje: 1986.
- ↑ Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 288–303. o.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
További információk[szerkesztés]
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}