Harasztos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harasztos (Călărași)
Harasztos.JPG
vasúti megálló
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang község
Beosztott falvak Bogátpuszta, Harasztosi vasútitelep
Népesség
Népesség 824 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 618
Község népessége 2021 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 37,9 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Harasztos  (Románia)
Harasztos
Harasztos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 23° 51′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 53″, k. h. 23° 51′ 17″

Harasztos (románul Călărași, korábban Hărăstaș, németül Wahldorf) falu Romániában Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tordától 11 km-re délkeletre, a Keresztesmező síkság keleti felében, a Tóhely-völgyének északról érkező patakja mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a régi magyar kocsányos tölgy értelmű haraszt főnévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1291-ben Hory, 1332-ben Harastus néven említik.

1319-ben az Ipoch család birtoka volt, azonban Károly Róbert király hűtlenség miatt Ipoch Andrástól elvette a birtokot és gróf Szirmai Tamásnak adományozta.

1620-ban a Harasztosi család kapta új adományként Bethlen Gábortól: aki egyben megerősíti harasztosi Litherati Balázst és nejét Földvári Zsófiát itteni birtokukban.

A későbbiekben a Felvinczi Orbán, majd a Thoroczkaiak, később pedig a Zeyk családok birtoka lett.

1332-ben már volt temploma, melynek emlékét a Pusztatemplom helynév őrzi.

Az egykori falu lakosai a Reformáció idején reformátusokká lettek templomukkal együtt. Az egykori templom körül fekvő falu régi neve Hori volt, és a régi lakosság innen költözött a mai helyére: Harasztosra. Az egykori falujuk emlékére még sokáig használták a Hori-Harasztos nevet is. A régi templom a fennmaradt adatok szerint még 1754-ben is fennállt. A kuruc háborúk idején leégett, s újat már a mai faluban építettek helyette.

1815-ben azonban az új templom is leégett, 1818-ban állították helyre.

1910-ben 1936 lakosából 1361 magyar, 570 román. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2754 lakosából 1708 román és 993 magyar volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

harasztosi temető részlet.
  • Katolikus temploma 1770 és 1783 között épült, 1915-ben leégett.
  • Református temploma 1815-ben leégett, 1818-ban állították helyre.
  • Régi kastélya az Orbán, majd a Toroczkay családé volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)