Alsókosály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsókosály (Cășeiu)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Községközpont községközpont
Beosztott falvak Alőr, Désorbó, Dumbráva, Felsőkosály, Guga, Kapjon, Leurda határrész, Szeletruk
Polgármester Boldor Silviu
SIRUTA-kód 56675
Népesség
Népesség 1361 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 9
Község népessége 4437 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 83,28 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsókosály (Románia)
Alsókosály
Alsókosály
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 11′ 52″, k. h. 23° 51′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 52″, k. h. 23° 51′ 28″

Alsókosály (románul Cășeiu) település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozs megyében, Déstől északnyugatra 6 km-re fekvő település. Sík területen helyezkedik el, a Szamos jobb partja közelében, a Magura-hegy aljában. Egy a hollómezei hegyekből eredő patak folyik keresztül rajta.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve szláv eredetű, a kas, kosárfonást jelentő koš, košela, kosulja szóból származik. Más névváltozatok: Kasal (1348), Kusaly (1405), Kessel (1495), Also-Cassali (1507), Also-Kosaly (1553), Also-Kusal (1600).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsókosály és környéke már a római korban is lakott hely volt, a község mellett a Szamos felé vezető út mellett máig látszanak egy római castrum (táborhely) nyomai.

A település alapítói és ősi birtokosai a Kaplon nemzetség tagjai voltak, akiknek már 1261-ben, IV. Béla király korában a Szamos mindkét partján voltak birtokaik. Az Árpád-ház kihalta után azonban a Kaplon nemzetség itteni birtokait elvesztette; László erdélyi vajda foglalta el tőlük, majd később a királyra szállt, és Csicsóvár tartozéka lett. 1405-ben mint Csicsóvárhoz tartozó település a Bánffyaké lett. 1467-ben, amikor a Bánffyak fellázadtak Mátyás király ellen, az elvette tőlük és Szerdahelyi Kis Jánosnak és Mihálynak adományozta. 1569-ben a lerombolt Csicsóvárhoz tartozó Alsó-Kosályt II. János király Bocskay Györgynek adományozta. 1590-ben Báthory Zsigmond Bocskai Istvánnak adományozta. 1600-ban Erdély rendjei Hetesi Pethe Lászlónak adták a birtokot. 1602-ben a falu lakossága sokat szenvedett Basta és Mihály vajda miatt, s ekkor a lakosság is nagyon megfogyatkozott.

1607-ben a "fiskus" és Rákóczi Zsigmond Bocskai István fejedelem halála miatt Alsókosályt Bocskai végrendelete értelmében Haller Gábor Bocskay Ilonától való fiának Györgynek és Zsigmondnak és néhai Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta. 1694-ben is Haller Györgyöt írták birtokosának. 1776-ban a településen pusztító nagy tűzvészben a falu leégett, ekkor még adóját is elengedték három évre. 1820-ban Haller Györgytől gróf Haller Jánosné örököseié lett. 1898-ban gróf Esterházy Miguel birtoka volt, aki a Haller féle birtokot szüleitől örökölte és részben vásárolta.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus temploma 1899-1900-ban épült kőből, a régi 1776-os Szűz Mária tiszteletére szentelt fatemplom helyett.
  • A településen levő Samum nevű római castrum a Kolozs megyei műemlékek listáján szerepel.[3]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1920 és 1933 között itt élt Bartalis János költő, akinek bukolikus költeményeiben gyakran megjelenik a falu.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kádár JózsefSzolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 411. o. Online elérés

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]