Erdőfelek
| Erdőfelek (Feleacu) | |
| A feleki ortodox érseki templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Bányabükk, Györgyfalva, Kaszoly (Casele Micești) és Seregélyes |
| Polgármester | Nicolae Balea (PDL) |
| Népesség | |
| Népesség | 1709 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3810 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 7 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 711 m |
| Terület | 61,96 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
Erdőfelek, 1910-ig Felek (románul Feleacu) az azonos nevű község központja Romániában, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kolozsvártól 7 kilométerre délre, a Feleki-tetőn fekszik. Kiterjedt gyümölcsösök veszik körül.
[szerkesztés] Nevének eredete
Valószínűleg német eredetű: vagy a fleck 'darab (föld)' szóból vagy a Felk személynévből való. A középkorban ugyanis Kolozsvárhoz tartozott, amelynek polgársága zömében német ajkú volt. A hegyet először 1366-ban (Mons Felek), a falut 1377-ben (Villa olachorum Felek) említették.
[szerkesztés] Története
A településtől északra, a Kolozsvárra vezető út mellett a római korból származó bronztáblát találtak. A történészek feltételezik, hogy itt haladt el a Napoca – Potaissa út.[3]
A falut Kolozsvár városa alapította az 1370-es években húsz szelistyei román határőr családdal, a Tordára vezető út őrzésére. Kenézeit a városi tanács nevezte ki.
1481-től 1538-ig ortodox püspöki székhely volt. Kolostorában másoltak 1481-ben egy ószláv nyelvű liturgiát. A 18. században ikonfestő műhely is működött itt. A régi püspöki székhelyekre való tekintettel a kolozsvári ortodox érsek hivatalos címe a mai napig Vád, Felek és Kolozsvár érseke.
Itt verte meg Báthory Gábor a Csillag Murza vezette tatárokat és ugyanitt vert meg 1658-ban egy magyar lovascsapatot a betörő tatár sereg.[4]
1882-ben vált ki Kolozsvárból és alakult önálló községgé. Lakói ekkoriban juhot és szarvasmarhát tenyésztettek, erdőműveléssel és fuvarozással foglalkoztak.
1940 és 1944 között határfalu volt. 1944-ben 1200-1500 magyarországi zsidó szökött itt át Romániába. A román oldalon már szervezett segítség juttatta el őket Tordára.[5]
[szerkesztés] Népessége
- 1900-ban 2033 lakosából 2002 volt román anyanyelvű és 1979 görög katolikus vallású.
- 2002-ben a kis Kaszollyal együtt 1720 lakójából 1698 volt román nemzetiségű; 1552 ortodox és 131 pünkösdista vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- Az ortodox érseki (korábban görög katolikus) templomot 1468 és 1488 között emelték gótikus stílusban, Nagy István moldvai fejedelem adományából. Belső falfestését egy Nistor nevű helyi mester készítette 1760–1765-ben. 1925-ben Kós Károly irányítása mellett állították helyre.
- A Malom-völgy híres látnivalói az ún. gömbkövek. A gömb alakú konkréciók magja karbonáttartalmú kőzetdarab, amely a harmadkori tenger parti övezetében rakódott le. A tenger levonulása után a vidéket szubtrópusi erdők borították, amelyek szén-dioxidban dús vize reakcióba lépett a karbonáttal és így olyan kalcium-hidrokarbonát képződött, amely aztán maga köré cementálta a homokot. A gömbök mérete a dió nagyságtól a másfél méteres átmérőig váltakozik. Sajnos a gömbköveket már a középkor óta kitermelik. Innen való a kolozsvári unitárius templomban őrzött kő is, amelyen állva Dávid Ferenc prédikált. Újabban házak díszítésére szállítják el őket. A Malom-völgy több jégkorszaki reliktumnövény termőhelye, botanikai ritkaságai pedig a négyosztatú varjúköröm, a foltos kosbor, a fehér májvirág és a gyöngyvirágos körtike.[6]
- 1991-ben újraalapították középkori ortodox kolostorát.
- 2005-ben 800 m hosszú sípályát építettek, felvonóval és hóágyúkkal.
[szerkesztés] Gazdasága
Gyümölcstermesztés, homokbánya (öntőhomok), kőszerszámok készítése.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1820-ban Ștefan Micle, az első román egyetemi fizikatanár, 1867 és 1875 között a jászvásári egyetem rektora, Veronica Micle férje.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Arhiva REPERTORIUL ARHEOLOGIC AL ROMÂNIEI a Institutului de Arheologie "Vasile Pârvan"
- ↑ Orbán Balázs: Torda város és környéke
- ↑ Tibori Szabó Zoltán: Élet és halál mezsgyéjén. Kolozsvár, 2004
- ↑ Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár, 2002
[szerkesztés] További információk
- A feleki gömbkövekről (magyarul)
- Török Zoltán: A feleki gömbök históriája. Erdély 1946, 4. sz.
- A feleki ószláv liturgia 1481-ből
- Öreges tánc Felekről (stúdióban felvett, áthangszerelt változat)
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
||||||||||||||||||||||||||||

