Komjátszeg
| Komjátszeg (Comșești) | |
| Unitárius templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tordatúr |
| Népesség | |
| Népesség | 240 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 65 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 563 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 38′ 1,68″, k. h. 23° 40′ 7,68″ | |
| é. sz. 46° 38′ 1,68″, k. h. 23° 40′ 7,68″ | |
Komjátszeg (románul Comșești, korábban Comițig) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kolozsvártól 13 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Magyar nevének előtagja szláv eredetű. A mai román nevet a hasonló hangzás alapján a Comșa személynévhez igazították. Történeti névalakjai: Komiatzek (1355), Kamyadzeg (1366), Komyadzegh (1442) és Komyttszegh (1587).
Története [szerkesztés]
A középkorban magyar lakosságú falu volt és még a 17. században is unitárius kisnemesek lakták. Unitárius egyháza mindig Tordatúrhoz tartozott, a lelkész Túron, a kántor Komjátszegen lakott.[2] Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.
1936 és 1942 között Buzogány Kálmán unitárius lelkész parókiát és iskolát építtetett.
Népessége [szerkesztés]
- 1850-ben 487 lakosából 254 volt román, 173 magyar és 60 cigány nemzetiségű; 313 görög katolikus, 130 unitárius, 35 római katolikus és 7 református vallású.
- 1900-ban 596 lakosából 355 volt román és 241 magyar anyanyelvű; 347 görög katolikus, 198 unitárius, 25 református, 12 római katolikus és 8 ortodox vallású.
- 2002-ben 240 lakosából 175 volt román és 65 magyar nemzetiségű; 167 ortodox, 59 unitárius és 8 római katolikus vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Unitárius templom (19. század).
Híres emberek [szerkesztés]
- Kelety Gusztáv festőművész 1901-ben komjátszegi előnévvel kapott nemességet.
Források [szerkesztés]
- Orbán Balázs: Torda város és környéke
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Online elérés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története. Kolozsvár, 2009, 2. köt., 353. o.
|
||||||||||||||||||||||||||||

