Magyargyerőmonostor
| Magyargyerőmonostor (Mănăstireni) | |
| A magyargyerőmonostori református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Bedecs, Deréte, Erdőfalva, Felsőgyerőmonostor, Kalotabikal |
| Polgármester | Coldea Petru |
| Irányítószám | 407370 |
| Népesség | |
| Népesség | 651 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1893 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 193 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 63 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 46′ 53,04″, k. h. 23° 4′ 59,52″ | |
| é. sz. 46° 46′ 53,04″, k. h. 23° 4′ 59,52″ | |
Magyargyerőmonostor (románul Mănăstireni, németül Ungarisch Klosterdorf/Deutsch Klosterdorf) az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[3]
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Bánffyhunyadtól 14 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1332-ben villa Monostur néven említik először. Itt található Kalotaszeg legrégibb egyházi műemléke a tatárjárás előtt épült, gótikus stílusban megújított református templom. A mennyezetet, a karzatot és a padokat Umling Lőrinc festette a 18. században.[4]
1910-ben 2197, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2227 lakosából 1949 román, 222 magyar és 56 cigány volt. A báró Kemény család egykori birtoka volt.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt halt meg 1872-ben Hory Farkas, haláláig a falu lelkésze, költő, Hory Etelka és Hory Béla apja.
- Itt született 1843-ban Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka írónő, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője.
- Itt született 1802-ben Debreczeni Márton költő.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ transindex.ro
- ↑ Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma mini útikönyvek, ISBN 963-243-065-4
|
||||||||||||||||||||||||||||

