Zsukiménes
| Zsukiménes (Juc-Herghelie) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zsuk |
| Népesség | |
| Népesség | 479 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 37 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsukiménes
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 51′ 15″, k. h. 23° 45′ 21″ | |
Zsukiménes (románul Juc-Herghelie) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kolozsvártól 13 km-re északkeletre, a DN1C főút mellett fekszik.
Története [szerkesztés]
Kialakulását a vasútnak köszönheti. 1890-ben br. Wesselényi Béla megalapította az Erdélyrészi Falkavadász Társaságot, és vadászkastély építésébe fogott a nemeszsuki vasútállomás mellett. Két évtizeden át minden nyár végén leköltöztette ide zsibói ménesét, szeptember vége és november 3. között pedig nagyszabású vadászatokat és lóversenyeket rendezett az úri közönség számára. A birtok az erdélyi arisztokrata családok és katonatisztek állandó őszi találkozóhelyévé vált. Az őszi vadászatok hagyománya az I. világháború alatt megszakadt, 1940 és 1943 között Bánffy Miklós élesztette fel.
1902-ben katonai ménest alapítottak, ahol tiszti versenylovakat, parádéslovakat tenyésztettek. 1920-ban a román hadsereg egy helyi születésű katonája által Mezőhegyesről zsákmányolt Furioso-north star lovakkal gazdagodott az állomány.[2] A két világháború között és 1948-ig királyi ménesbirtok működött itt, amelyet akkor államosítottak. A kommunizmus alatt továbbra is sportlovakat tenyésztettek itt. A kommunista időszak végén a létesítmény állaga leromlott. A 2000-es években egy norvég–román vállalat felújította, és újraépítette a versenypályát is, amelyet 2008-ban adtak át.
A település a vasút mentén elhelyezkedő tanyákból vált önállóvá 1956-ban.
2002-ben 479 lakosából 441 volt román és 37 magyar nemzetiségű; 418 ortodox, 23 református, 12 görög katolikus és 8 adventista vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- A romos egykori Hubertusz-lak.
- A Teleki család egykori nyaralója, parkkal (használaton kívül).[3] 1905-ben Medgyaszay István tervei szerint alakították át.[4]
Gazdasága [szerkesztés]
- A megyei közigazgatás kezdeményezésére itt épült meg a Tetarom III ipari park. Az első befektető, a finn Nokia 2008-ban adta át új gyárának első részlegét, amely mobiltelefonokat gyárt. Az új gyárral a Nokia bekerült a negyven legnagyobb romániai cég közé.[5]
- Állattenyésztési kísérleti állomás.
- Bútorgyár (svéd–román vegyes tulajdonú).
- Gyümölcslégyártó üzem.[6]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Korunk 2011. október
- ↑ www.e-primarii.ro
- ↑ Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Budapest, 2004, 202. o.
- ↑ www.manna.ro
- ↑ www.e-primarii.ro
Források [szerkesztés]
- Killyéni András: Wesselényi Béla, ménese és falkavadászatai. Művelődés 2009/3.
- Herghelia de la Jucu produce campioni. EcoMagazin 2008. szeptember 23.
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
