Nokia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nokia Corporation
Nokia wordmark.svg
Jelmondat Connecting People
Alapítva Nokia, Finnország (1865)
Székhely Finnország Espoo, Finnország
Vezetők Stephen Elop elnök-vezérigazgató
Alapító Fredrik Idestam
Iparág Távközlés
Termékek mobiltelefonok
távközlési hálózatok
Wireless rendszerek
Árbevétel 41,121 milliárd (2006)[1]
Profit 5,488 milliárd (2006)
Alkalmazottak száma 87 771 fő (2013)[2]

A Nokia Corporation weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nokia Corporation témájú médiaállományokat.

A Nokia Corporation a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata. Székhelye a finn főváros, Helsinki melletti Espoo Keilaniemi kerülete.[3] Nyilvánosan jegyezhető részvénytársaság, a NYSE-n NOK néven fut. Jelmondata: „Connecting People” (szabad fordításban: „Összekapcsoljuk az embereket”). 1865-ben alapította Fredrik Idestam a finn Nokia városában (Tamperétől) 15 km-re nyugatra).

Fő területe a telekommunikáció. Mobilkommunikációs eszközei megtalálhatók a világ összes régiójában, és lefedik az összes nagyobb kommunikációs szabványt: többek között a GSM-, a CDMA- és a WCDMA-hálózatokban használhatók. Termékei között megtalálhatók még az otthoni kommunikációs eszközök, a mobil játékeszközök, a kiegészítő felszerelések. Az Ovi platformon keresztül internetes szolgáltatásokat is kínál.[4]

A Nokia több mint 123 000 alkalmazottat foglalkoztat százhúsz országban, termékei százötven országban vásárolhatók meg. 2009-ben nemzetközi viszonylatban 41 milliárd euró forgalmat bonyolított, és 1,2 milliárd euró profitot termelt.[5] Tizenkét kutatóközpontja közül az elsőt 1986-ban alapították. A kutatóközpontokban mintegy nyolcszáz kutató, mérnök és tudós végez ipari kutatómunkát hét helyszínen: Finnországban, Kínában, Indiában, Kenyában, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A Nokia összesen a következő 9 országban tart fenn gyárat: Finnországban, Brazíliában, Kínában, Angliában, Magyarországon, Indiában, Mexikóban, Romániában és Dél-Koreában.[6]

Microsoft Corporation felvásárolta a Nokia mobiltelefonokkal foglalkozó ágazatát. A térképrészleg (Nokia HERE) továbbra is a Nokia kezében van és kimagasló profitot ért el, már nem veszteséges a vállalat. Microsoft továbbiakban saját nevét tünteti fel a mobiltelefonokon. Az első ilyen mobiltelefon: Microsoft Lumia 535.

A Nokia története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telekommunikáció előtti időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapító: Fredrik Idestam

A Nokia története 1865-ben kezdődött, amikor Frederik Idestam bányászati mérnök cellulóz-feldolgozó üzemet alapított a délnyugat-finnországi Tampere városa melletti Tammerkoski patak mentén, és papírgyártásba fogott.[7] 1868-ban Idestam egy második malmot is épített tizenöt kilométerre nyugatra Tamperétől Nokia város közelében, ahol a Nokianvirta folyó jobb vízi energiát biztosított.[8] Idestam jó barátja, Leo Mechelin segítségével 1871-ben átalakította a cégét részvénytársasággá, és átnevezte Nokia Company-nek, amely néven ma is ismerjük.[8] 1902-től a Nokia felvette a villamosenergia-termelést a tevékenységei közé.

1898-ban Eduard Polón megalapította a Finn Kaucsuk Műveket, amely gumicsizmákat és hasonló termékeket gyártott, és amely később a Nokia gumi üzletága lett.[9] Az 1912-ben alapított Finn Kábel Művek, amely telefonokat, telegráfokat és elektromos kábeleket készített pedig a Nokia kábel és elektronikai iparát alapozta meg.[9] Az 1910-es évek végére, röviddel az első világháború után, a Nokia Company a csőd szélére sodródott. Hogy a Nokia generátoraiból származó elektromos energiáját biztosítsa, a Finn Kaucsuk Kábel Művek az Orosz Birodalomnak szállított kábeleket.

Az 1922 óta egy kézben lévő három cég 1967-ben új ipari konglomerátummá egyesült Nokia Corporation néven, megalapozva ezzel a Nokia jövőjét, mint multinacionális vállalat.[10]

Az új cég több iparágban is részt vett, termelt például – egy ideig vagy folyamatosan – papírtermékeket, autó- és kerékpárgumit, lábbeliket (többek között gumicsizmát), kommunikációs kábeleket, televíziókészüléket és más háztartási gépeket, személyi számítógépet, villamosenergia-termelő berendezéseket, robotokat, kondenzátorokat, katonai kommunikációs és egyéb felszerelést (például a SANLA M/90 vagy az M61 gázmaszk a finn hadsereg részére), műanyagot, alumíniumot és vegyszereket.[11]

Végül az 1990-es években a vállalat úgy döntött, maga mögött hagyja a fogyasztói elektronikát, és a telekommunikáció leggyorsabban fejlődő szegmenseire koncentrál.[12] A gumigyártásra szakosodott Nokia Gumik 1988-ban kivált az anyacégből, két évvel később pedig megalakult a Nokia Cipő, ahol a gumicsizmákat gyártották. Az 1990-es évek során a Nokia fokozatosan leépítette az összes nem telekommunikációval foglalkozó üzletágát.[12]

Telekommunikációs időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Nokia magvait a kábel divízió elektronikai részlegének megalapításával vetették el 1960-ban. Az első általuk gyártott elektronikai eszköz egy pulzus analizátor volt 1962-ben, melyet atomerőművekben használtak.[13] Az 1967-es egyesüléskor ez a részleg külön divízió lett, és telekommunikációs eszközöket kezdett gyártani.[14]

Az 1970-es években a Nokia kifejlesztette a Nokia DX 200-t, amely a világ első mikroprocesszor vezérelte kapcsoló eszköz volt az automatikus telefonközpontokban. A ’70-es években egy időre a Nokia hálózati berendezéseket gyártó egysége Telefenno néven levált, és részlegesen a Finn állam tulajdonába került.[14] 1987-ben az állam eladta a részvényeit a Nokiának, és 1992-ben a vállalat neve Nokia Telecommunications lett. A 70-es és a 80-as években a Nokia kifejlesztette a „Sanomalaitejärjestelmä”-t[15], egy digitális, hordozható, titkosított, szöveg-alapú kommunikációs eszközt a Finn Védelmi Erőknek. Az új mobiltelefonos korszak 1981-ben, a Nordic Mobile Telephone (NMT) szolgáltatás bevezetésével kezdődött.[16] Az 1990-es években a cég pénzügyi gondokkal szembesült, így az erőforrásait a mobiltelefon eszközök, hálózatok és egyéb telekommunikációs területekre csoportosította, ezzel egyidejűleg kivonulva a televíziózás és a személyi számítógépek piacáról. A Nokia fejlesztett mobiltelefonokat az NMT hálózatra is. Bár a Nokia több száz mobiltelefon modellt mutatott be a 1980-as évek óta, a tömeggyártás az 1990-es években indult be igazán, amikor bemutatták az első digitális hálózatokat. 1998-ban a Nokia bejelentette, hogy legyártotta a 100 milliomodik mobilkészüléket, és a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójává lépett elő. 2005 nyarán a cég túladott az 1 milliárdodik mobilkészüléken.

2006. június 19-én a Nokia és a Siemens AG bejelentette, hogy egyesítik mobil- és vezetékes-telefonok hálózati berendezéseit gyártó és fejlesztő üzletágaikat, melyre hivatalosan 2007. április 1-jén került sor, így létrejött a világ egyik legnagyobb, hálózati megoldásokkal foglalkozó cége, a Nokia Siemens Networks.

Az első mobilkészülékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1964 óta a Nokia a Salora Oy céggel együtt fejlesztette a VHF rádiót, 1966-ban pedig nekiláttak kifejleszteni az ARP szabványt, amely rövidítés az autó-rádiótelefont takarja (Autoradiopuhelin).Ez a gépkocsi-alapú mobil rádiótelefon rendszer volt az első üzleti céllal üzemeltetett mobiltelefon hálózat Finnországban. 1971-ben indult, és 1978-ra már 100%-os lefedettséget kínált.[17]

1979-ben a Nokia és a Salora egyesüléséből jött létre a Mobira Oy. A Mobira a NMT szabvány részére fejlesztett készülékeket, amely az első teljesen automatikus cellás rendszerű telefonrendszer volt 1981-ben. Egy évvel később a Mobira bevezette az első autóba szerelhető készülékét, a Mobira Senatort az NMT-450 hálózat részére.

A Nokia 1984-ben megvásárolta a Salorát, és ma is 100%-os tulajdonában van, egyúttal átnevezte a vállalat telekommunikációs ágazatát Nokia-Mobira Oy-ra. A Mobira Talkman, melyet 1984-ben dobtak piacra a világ első hordozható telefonjai közé tartozott. 1987-ben mutatta be a Nokia a világ egyik első maroktelefonját, a Mobira Cityman 900 típust az NMT-900-as hálózatra. Míg az 1982-es Mobira Senator 9,8 kg-ot nyomott, a Talkman pedig alig valamivel volt 5 kg alatt, a Mobira Cityman mindössze 800 gramm súllyal büszkélkedhetett, és 24 000 finn márkába került (akkori ára/ mai ára körülbelül 4560 euró lenne). A magas ár ellenére az első készülékeket jóformán kitépték az eladók kezéből. Az első időkben a telefon a yuppie életstílus státuszszimbólumává vált.

1987-ben a Nokia telefonjai hatalmas publicitást nyertek azáltal, hogy a Szovjetunió vezérérét, Gorbacsovot lefényképezték, amint épp egy Mobira Cityman készülék segítségével beszél a moszkvai kommunikációs miniszterével Helsinkiből. Így lett a telefon beceneve Gorba.[18]

Mérföldkő készülékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első 3G technológiát támogató modell, a Nokia 6650 2002-ben jelent meg.[16]

2003-ban került piacra a Nokia N-Gage, amelyet kifejezetten játékra fejlesztettek, formája is egy hordozható videokonzolt idézett.[16]

A Nokia 2003-ban vezette be a Nokia 1100-át, melyből 2007 májusáig 200 millió darabot adtak el. Ezzel a számmal ez volt a világ legnépszerűbb mobiltelefonja, és a legnagyobb példányszámban értékesített fogyasztói elektronikai cikk.

A multimédiás telefonok új generációja, a Nokia Nseries család 2005-ben született meg. Az első három Nseries készülék a Nokia N70, a Nokia N90 és a Nokia N91 volt.

A Nokia N82 2007 novemberében került piacra, ez volt az első Nseries modell Xenon vakuval.

A Nokia E71-et 2008-ban vezették be, teljes billentyűzettel. A modellt a BlackBerry mobilok versenytársának szánták. A Nokia E71 nagyon sikeres lett, 2009-ben megjelent az utódja, Nokia E72 néven.

2009 szeptemberében két új zenei mobilt jelentettek be, a Nokia X3-at és a Nokia X6-ot. Az Xseries megnevezés a Nokia új zenei modelljeit takarja, a C a classic szóra utal, azaz a hagyományos készülékeket jelöli, az N szériába a multimédiás készülékek tartoznak, míg az E szériába az üzleti felhasználásra készült mobiltelefonok.

2010 áprilisában jelentettek be újabb multimédiás mobiltelefont, a Nokia N8-at. Ez az első Nokia készülék, melynek kapacitív érintőképernyője támogatja a két ujjal történő vezérlést. A készülék alumínium házzal, 12 megapixeles kamerával, HDMI kimenettel és 16 GB beépített memóriával érkezik. A Nokia N8 az első készüléke, melyen az új Symbian^3 operációs rendszer fut.[19]

A MeeGo operációs rendszert futtató Nokia N9-es telefon megjelenését követően röviddel megkezdődött a Microsoft támogatásával a Nokia Lumia termékcsalád bevezetése. A Nokia Lumia 800-as már a Windows Phone-es rendszerrel működik.[20]

Szervezeti felépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010 májusában a Nokia három részre osztott, egyszerűsített vállalati struktúrát vezetett be. A készülék és szolgáltatás üzletágakat három egységbe szervezték: Solutions, azaz Mobil Megoldások, Devices, azaz Mobilkészülékek és Markets, vagyis Piacok részlegekre. A július elsejével életbe lépő változástól a Nokia gyorsabb termékinnovációt és szoftverfejlesztést vár, összhangban a vállalt stratégiájával, hogy a tartalmakat, alkalmazásokat és szolgáltatásokat a mobilszámítógép, okostelefon és mobiltelefon portfoliójába integrálja.[21]

Az új Mobil Megoldások egység a vállalat felső kategóriás mobilszámítógép és okostelefon portfoliójára koncentrál. Előbbiek a MeeGo, utóbbiak a Symbian operációs rendszerre épülve kapcsolódnak szorosan a Nokia internetes szolgáltatásaihoz, hogy még jobb, egységes felhasználói élményt nyújtsanak.

A megújult Mobilkészülékek egység fókuszterülete a Nokia vezető szerepének megőrzése, valamint a világ legnagyobb mobiltelefon operációs rendszereként számon tartott Series 40 fejlesztési irányának meghatározása. Mind a Mobil megoldások, mind a Mobilkészülékek egység dedikált portfolió menedzsmenttel fog rendelkezni, melybe beletartozik a terméktervezés, kutatás és fejlesztés valamint a saját szoftverkörnyezet.[21]

A Piacok egység felel a Nokia piacain végzett eladási és marketing tevékenységekért, mindemellett koordinálja a Nokia globális ellátási és kihelyezési tevékenységét.

2010. szeptember tizedikétől a Nokia igazgatósági tanácsának tagjai: Stephen Elop, Esko Aho, Juha Äkräs, Timo Ihamuotila, Mary McDowell, Kai Oistamo, Tero Ojanpera, Niklas Savander, Alberto Torres és Anssi Vanjoki.[21] 2013 szeptember 3-án a Microsoft bejelentette, hogy megveszi a Nokia Devices and Services üzletágát.

Online szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

.mobi és a mobil web[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nokia volt a .mobi legfelső szintű tartomány első támogatója, és fontos szerepet játszott, mint hivatalos támogató a .mobi domain név kiterjesztésében 2006 szeptemberében. Azóta a Nokia bevezette a Nokia.mobi-t, melynek havi látogatószáma eléri a 100 milliót.

Ovi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ovi, melyet 2007. augusztus 9-én vezettek be a Nokia internetes szolgáltatásainak online gyűjtőhelye, a szó jelentése „ajtó”. Az oldal központ címe az ovi.com. Az Ovi szolgáltatások fontos részét képezi az Ovi Áruház, amely számos hasznos és szórakoztató alkalmazást, játékokat, programot és tartalmat kínál a Nokia mobiltelefont használók számára. Az Ovi Áruházból letölthető tartalmakkal a Nokia mobiltelefonok teljesen egyedivé tehetők, és teljesebb mobil élményt kínálnak. Az ovi.com oldalon a felhasználók, zenét, tölthetnek le közvetlenül a mobiltelefonjukra, e-mail fiókot hozhatnak létre, megoszthatják fotóikat a barátaikkal és hozzáférhetnek egy harmadik fél szolgáltatásaihoz.

My Nokia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A My Nokia minden Nokia tulajdonos számára elérhető, a szolgáltatás készülékre szabott tippekkel látja el a felhasználókat, akik számos tartalmat, így háttérképet, játékot is letölthetnek ingyenesen.

Nokia Messaging[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nokia Messaging szolgáltatás összeköti a felhasználó Nokia Messaging kliensét az e-mail szerverrel, így a levelek azonos időben megérkeznek a mobiltelefonra is. A Nokia Messaging a meglévő e-mail címről az e-maileket automatikusan a Nokia telefonra továbbítja, így a felhasználónak nem kell lecserélni az e-mail címét. Az e-mailek nem csak olvashatók, de meg is válaszolhatók, szerkeszthetők és törölhetők, de mappákba is lehet rendezni őket.[22]

2010 májusában a Nokia és a Microsoft együttműködéseként bemutatkozott a Microsoft Communicator Mobile nevű alkalmazás, ami a Nokia E Series készülékekre érhető el. Ez az új, egyesített kommunikációs kliens közvetlenül a vállalatok kommunikációs rendszereihez csatlakozik, hogy megkönnyítse a mobilon történő csoportmunkát.

Céges kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nokia főhadiszállása a Finn-öbölben, Espoo-ban

Lapos, hálózatokból álló szervezeti felépítés, valamint gyorsaság és döntéshozatalbeli rugalmasság jellemzi a Nokiát. Arra ösztönzi dolgozóit, hogy maguk legyenek felelősek saját fejlődésükért, egyúttal használják ki a rendelkezésükre álló különböző fejlődési lehetőségeket.[23]

Nehézségek a kétezres években[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nokia piacvezető szerepét alaposan megtépázta az okostelefonok megjelenése, ami az amerikai iPhone 2007-es bemutatkozására vezethető vissza. A Nokia kínálatát alapvetően a sokféle középkategóriás telefon tette ki, melyek közül több képes volt ugyan internet és más szolgáltatások igénybevételére, de alapvetően majdnem az összes készülék a „butatelefonok” telefon–SMSMMS funkcióit preferálta elsősorban. Az iPhone megjelenése azonban átírta a mobiltelefonokkal kapcsolatos szokásokat, amivel az okostelefonok vették át az uralmat, a Nokia pedig túl sokáig késlekedett az új trendeknek megfelelő készülékek bevezetésével, melyek továbbra is gyakran a gombos „ősmobilokat” idézték az érintőképernyő helyett (pl. Nokia N95), és a rájuk telepített operációs rendszerek is hagytak kívánnivalót maguk után, melyekből többet aztán meg is szüntettek. Mire megjelentették a ténylegesen érintőképernyős modelljeiket (melyekre végül Windows Phone rendszert telepítettek), a mobilpiac legnagyobb részeseivé az iPhone és a Dél-Koreai Samsung vált, jelentősen lehagyva a Nokiát (a Samsungokban is lévő Androidos rendszerrel futó telefonok lettek pedig talán a legelterjedtebbek). Az egykori piacvezető cég a kétezer-tízes években emiatt sok szempontból a túlélésért küzd, a nehézségek miatt több gyárát be is kellett zárnia, köztük Magyarországon is, a részvényei értéke is meredeken zuhantak. Egyesek szerint a Nokiát az „európaias”, tisztességesebb üzletpolitikája is térdre kényszerítette a markánsabb amerikaival szemben.[24][25]

A Nokia Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nokia 1992-től van jelen Magyarországon, nagyobb jelentőségre akkor tett szert, amikor 1997-ben kutatás-fejlesztési egységet indított Budapesten.

Újabb jelentős lépés volt 1999-ben a Nokia komáromi gyáregységének alapkőletételére. A teljes beruházás értéke több mint 160 millió euró, a gyár az európai piacokra szállít mobiltelefonokat. A kereskedelmi gyártás 2000 januárjában indult el, áprilisra elkészült a százezredik telefon. 2004-ben a gyár új gyártósorral bővült. 2006-ban elkészült a 300 milliomodik készülék, 2007 novemberében pedig új logisztikai központot adtak át.[26] A társaság 2012 februárjában bejelentette, hogy Ázsiában folytatja az okostelefonok gyártását, ezért magyarországi, mexikói és finnországi gyáraiból összesen 4000 dolgozót bocsát el, köztük 2300 dolgozót a komáromi gyárból.[27] Az ok a fentebb vázolt megváltozott piaci helyzet volt.

A Nokiának Budapesten is van egy központja, amely 2009. január 1-jétől régiós központtá alakult, a közép-európai értékesítési egységet irányítja.[28]

Érdekességek a Nokiáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nokia telefonokon SMS érkezésekor hallható csipogás az SMS szó morzejele. Hasonlóképpen, az emelkedő hangerejű üzenetjelző hang a „Connecting People”-nek, a Nokia szlogenjének a morzejele. A „Nokia tune” nevű csengőhang egy 19. századbeli, Gran Vals című gitárdarabon alapul, amelyet Francisco Tárrega spanyol muzsikus írt. A Nokia tune csengőhang eredetileg ezért Gran Vals néven szerepelt, és 1998-ban vette fel új nevét, miután a cég hírét vette, hogy az emberek csak a „Nokia csengőhangja”-ként (Nokia tune) emlegetik.

A világ első kereskedelmi GSM-alapú hívását 1991-ben, Helsinkiből indította az akkori finn miniszterelnök, Harri Holkeri egy Nokia telefonról, a Nokia által biztosított hálózaton.[29]

A Nokia a világ legnagyobb digitáliskamera-gyártója, tekintve, hogy beépített kamerával rendelkező mobiltelefonjai eladási száma meghaladta a hagyományos digitális fényképezőgépekét.[29]

A Nokiát a nem Nokia mobilt használó emberek gyakran hívják aikon-nak, ez a Nokia szó visszafele olvasva.

A Mobira Senator nevű autótelefon 1982-es bemutatása és 2005 szeptembere között a cég összesen megközelítőleg négyszáz telefontípust mutatott be a különböző analóg és digitális rendszerekhez. A Nokia a 2005-ös év elején kifuttatott 3310-es és 3330-as szériából 126 millió darabot értékesített az ezredforduló óta. Az 1991 és 1998 között eladott készülékek száma összesen 100 millió volt.

1991-ben a Nokia 800 000 telefont adott el. 2004-ben már 207,7 millió egység került le a gyártószalagokról, azaz megközelítőleg 6,5 telefon készült másodpercenként.

A legfejlettebb Nokiák Windows Phone operációs rendszert használnak, miután a korábbi készülékeken sikeres Symbiant több próbálkozás után sem sikerült megfelelő, okostelefonokon is használható színvonalúra fejleszteni, ezért megszüntették azt: tizenhárom év után az utolsó Symbiant futtató telefon, a Nokia 808 PureView, 2013 nyarán került végkiárusításra, mely után nem gyártják tovább a rendszert.[30] Időközben voltak egyéb próbálkozások is: a Maemo és a MeeGo, melyek azonban kudarcot vallottak. A Maemot, mely csak egy készüléken, a Nokia N900-ason volt megtalálható, az Intel és a Nokia közösen fejlesztett mobil operációs rendszere, a MeeGo váltotta, de ez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miközben a Nokia és az Intel között is megszűnt az együttműködés, ezért ez a rendszer is mindössze egyetlen telefonba, a Nokia N9-be került csak. Jelenleg Windows Phone rendszer fut a telefonokon.

A Nokia az azonos nevű folyóról kapta a nevét, mely a városon folyik keresztül, amely mellett a céget alapították.[29]

A Nokiánál a környezetvédelem kiemelten fontos szerepet játszik, minden egyes lépésnél, egészen az anyagok kiválasztásától az újrahasznosításig. A vállalat gondosan megválogatja az összes anyagot, melyet termékeihez használ, ezzel biztosítva a környezeti fenntarthatóságot a termék életciklusának minden stádiumában.[21] A Nokia 2005-ben mutatta be az első olyan telefonkészüléket, amely megfelel az európai szabályozásnak (RoHS), amely szabályozza bizonyos anyagok használatát. A Nokia 5140i telefont egy évvel azelőtt vezették be, hogy az új törvény életbe lépett. 2006-ban már minden új készülék, töltő és fülhallgató PVC-mentes volt.[31] A Nokia 7100 Supernova volt az első mobiltelefon, amely mentes a brómvegyületektől, az antimon-trioxidtól, valamint a klórtartalmú lángmentesítőktől. 2007 májusában a Nokia volt az első mobiltelefon-gyártó, amely figyelmeztetőt tett a készülékeibe, hogy emlékeztesse az embereket: húzzák ki a konnektorból a töltőiket. Az energia, amely megtakarítható lenne globálisan a töltőiket a konnektorból használat után kihúzó Nokia telefont használók által, elég lenne 100 000 átlagos méretű európai otthon energiaellátására. A Nokia támogatja a közös mobiltelefon-töltő létrehozását.[21] A telefonok újrahasznosítására 85 országban mintegy 5000 Nokia Szervizpont áll rendelkezésre, mivel minden Nokia készülék akár 80%-a újrahasznosítható. 2006 és 2008 között csökkent a csomagolások mérete, és a korábbinál több újrahasznosított anyagot használtak azok elkészítéséhez. Ez lehetővé tette, hogy a papíralapú anyagok használatát közel 100 000 tonnával csökkentsék.[31]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nokia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nokia − Annual Information 2006
  2. Nokia − Q3 2006 Press Release
  3. Nokia in brief (2007) (PDF). Nokia Corporation, 2008. March. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  4. Comefpany. Nokia Siemens Networks. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  5. Annual Results 2009 (PDF). Nokia Corporation, 2010. január 28. (Hozzáférés: 2010. január 28.)
  6. Production units. Nokia Corporation, 2008. June. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  7. Nokia – The birth of Nokia – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  8. ^ a b Helen, Tapio: Idestam, Fredrik (1838-1916). Biographical Centre of the Finnish Literature Society. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  9. ^ a b Nokia – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  10. Nokia – The merger – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  11. Nokia – Towards Telecommunications (PDF). Nokia Corporation, 2000. August. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
  12. ^ a b Nokia – Jorma Ollila – Mobile revolution – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  13. Nokia – First electronic dept – Nokia's first century – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  14. ^ a b Kaituri, Tommi: Automaattisten puhelinkeskusten historia (Finnish nyelven), 2000. (Hozzáférés: 2009. március 21.)
  15. Puolustusvoimat: Kalustoesittely – Sanomalaitejärjestelmä (Finnish nyelven). The Finnish Defence Forces, 2005. június 15. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  16. ^ a b c A Nokia története
  17. Juutilainen, Matti: Siirtyvä tietoliikenne, luennot 7-8: Matkapuhelinverkot (Finnish nyelven) (PDF). Lappeenranta University of Technology. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  18. Nokia – Mobira Cityman – The move to mobile – Story of Nokia. Nokia Corporation. (Hozzáférés: 2008. május 14.)
  19. Sajtóközlemény, 2010. április 27. Nokia N8. Connect. Create. Entertain.
  20. Nokia CEO Stephen Elop rules out possible comeback of MeeGo, 2011. június 23
  21. ^ a b c d e Press release, 2010. május 11. Nokia simplifies its organizational structure to accelerate execution and innovation
  22. Nokia Messaging
  23. A Nokia munkaadóként
  24. Butatelefonokkal bukik a Nokia Origo, 2012. június 19.
  25. A finnek túlélhetik a Nokia halálát Index, 2013. január 28.
  26. A Nokia komáromi gyárában elkészült az 500 milliomodik mobiltelefon
  27. 2300 dolgozót bocsát el komáromi gyárából a Nokia. Infogyor.hu, 2012. február 8. (Hozzáférés: 2012. február 14.)
  28. Elkészült az 500 milliomodik mobiltelefon a Nokia komáromi üzemében
  29. ^ a b c Ocean of web
  30. Végleg vége a Symbiannak Mobilarena, 2013. június 23.
  31. ^ a b Nokia Zöld Zóna. – A Nokia környezetvédelmi útja

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nokia témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]