Kapor (település)

Kapor (Copru)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Kolozs
Rang	falu
Községközpont	Katona
Irányítószám	407171
Népesség
Népesség	142 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	2
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kapor Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 52′ 32″, k. h. 24° 12′ 26″46.8755555556, 24.2072222222

Kapor (Copru), település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

Mócstól északkeletre, Katona, Melegföldvár és Budatelke közt fekvő település.

Története

Kapor nevét 1329-ben említette először oklevél Kopur néven, mint Budatelke határosát.

1379-ben Capurd, Kapor, 1469-ben Kapor, 1515-ben Capor néven írták.

Kapor első lakosai magyarok voltak, a fennmaradt hagyomány szerint a 16. században kezdettek ide házakat építeni többek között a Máthé és Csontos családok, akiknek utódai ma is itt élnek, s ezután kezdtek itt letelepedni a románok is.

A mezőségi kisközség, Kapor ősi birtokosai valószínűleg a Szucsáki és Iklódi családok voltak.

1379-ből ismerjük első birtokosát; Ravasz Miklóst, aki Kaport Bebek Györgynek akarta elidegeníteni, de ennek szomszédság jogán Bánffy Dénes ellentmondott.

1515-ben Bánffy Mihály fiai Péter és András itteni részüket Földváry Jánosnak adományozzák, de Bánffy László is itteni előbb Földváry Jánosnál zálogban lévő részét szintén neki adományozta. 1596-ban Földváry György birtoka, 1694-ben pedig a Földváry és Suky utódok birtoka volt.

1786-ban több birtokosa is volt, többek között Horváth Elek, Kakucsi György, Felszegi János, Hadnagy András, Köblösi Józef özvegye, Felszegi László, Pávai Ferenc is.

1809-ben ugyancsak Horváth Dániel, Felszegi János, valamint Köblös László, Kakucsi Ferenc, Gorbói András, Felszegi István, Belényesi József, Pávai Ferenc, Jánosi István, Felszegi László osztoztak rajta.

1820-ban és 1837-ben már csak Horváth Dániel, Horváth Károly, Kakucsi Ferenc, Vasas Borbála, Köblös László utódai, Kakucsi István, Felszegi Péter, Jánosi István és Szabó Imre volt birtokosaként írva.

1910-ben 300 lakosából 17 magyar, 270 román, melyből 281 görög katolikus, 11 református, 7 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. Online elérés
• Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv