Járabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Járabánya (Băișoara)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Asszonyfalvahavas, Bányahavas, Bikalathavas, Bikalattelep, Felsőfülehavas, Frăsinet, Havasasszonyfalva, Havastelep, Moara de Pădure.
Polgármester Luca Minodora Susana
Népesség
Népesség 891 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 5
Község népessége 1940 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1200-1500 m
Terület 111,4 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Járabánya  (Románia)
Járabánya
Járabánya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 34′ 32″, k. h. 23° 28′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 32″, k. h. 23° 28′ 03″

Járabánya, más néven Kisbánya (románul Băișoara, németül Kleingrub) község Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvártól délnyugatra 50 km, Tordától nyugati irányban szintén 50 km távolságra, 1200-1500 méter magasan a Gyalui-havasok keleti lábánál a Jára patak völgyében fekszik. A község közigazgatási területén található Bányahavas (Muntele Băișorii), más néven Kisbányahavas vagy Kisbánya, amely a megye kedvelt üdülőhelye, sícentruma. A sajtóban és a köznyelvben a Kisbánya név gyakran csak a sípályára és környékére vonatkozik. A síszezon decembertől márciusig tart, a sípálya 1,2 km hosszú.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községtől nyugatra található Ércpatak völgyében római kori aranybányász település nyomait tárták fel. (A leletek a nagyenyedi múzeumban találhatók.)[3] A község első említése 1426-ból származik.

1764-ben Hadik András, Erdély főhadiparancsnoka és a Gubernium vezetője szakértőkkel végeztetett vizsgálat után újranyittatta a bányát.[4]

1945 után Diamandi repülőszázados a környékbeli hegyek között szervezett fegyveres ellenállást a kommunista hatalom ellen. Csoportját 1949. szeptember 12-13-án számolták fel.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA' Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1]
  4. Erdély története, szerk. Köpeczi Béla et al., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, ISBN 963-05-4203-X [2]
  5. Asztalos Lajos: Partizánakciók Romániában. Elhallgatott ellenállás. Kapu, 1996/9.[]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]