Járabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Járabánya (Băișoara)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Kolozs
Rang községközpont
Beosztott falvak Asszonyfalvahavas, Bányahavas, Bikalathavas, Bikalattelep, Felsőfülehavas, Frăsinet, Havasasszonyfalva, Havastelep, Moara de Pădure.
Polgármester Luca Minodora Susana
SIRUTA-kód 55927
Népesség
Népesség 891 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 5
Község népessége 1940 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1200-1500 m
Terület 111,4 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Járabánya (Románia)
Járabánya
Járabánya
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 34′ 32″, k. h. 23° 28′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 32″, k. h. 23° 28′ 03″

Járabánya, más néven Kisbánya (románul Băișoara, németül Kleingrub) község Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolozsvártól délnyugatra 50 km, Tordától nyugati irányban szintén 50 km távolságra, 1200-1500 méter magasan a Gyalui-havasok keleti lábánál a Jára patak völgyében fekszik. A község közigazgatási területén található Bányahavas (Muntele Băișorii), más néven Kisbányahavas vagy Kisbánya, amely a megye kedvelt üdülőhelye, sícentruma. A sajtóban és a köznyelvben a Kisbánya név gyakran csak a sípályára és környékére vonatkozik. A síszezon decembertől márciusig tart, a sípálya 1,2 km hosszú.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községtől nyugatra található Ércpatak völgyében római kori aranybányász település nyomait tárták fel. (A leletek a nagyenyedi múzeumban találhatók.)[3] A község első említése 1426-ból származik.

1764-ben Hadik András, Erdély főhadiparancsnoka és a Gubernium vezetője szakértőkkel végeztetett vizsgálat után újranyittatta a bányát.[4]

1945 után Diamandi repülőszázados a környékbeli hegyek között szervezett fegyveres ellenállást a kommunista hatalom ellen. Csoportját 1949. szeptember 12-13-án számolták fel.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. ARCHAEOLOGICAL REPERTORY OF ROMANIA' Archive Of The Vasile Parvan Institute Of Archaeology – Site Location Index [1]
  4. Erdély története, szerk. Köpeczi Béla et al., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, ISBN 963-05-4203-X [2]
  5. Asztalos Lajos: Partizánakciók Romániában. Elhallgatott ellenállás. Kapu, 1996/9.[]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]